Tavaly nyáron, elődje lemondását követően lépett hivatalba Ana Brnabić szerb miniszterelnök, aki hazájának első női – és egyben nyíltan az LMBTQ-közösséghez tartozó – vezetője. A leszbikus politikus személyében ráadásul először vett részt pride felvonuláson balkáni kormányfő és teszi ezt azóta is minden alkalommal. Aktivitása azonban nemcsak a szexuális kisebbségekkel kevésbé szimpatizáló szerbek szemében szálka, de saját közösségén belül is sűrűsödnek azok a hangok, amelyek üzenik: maradjon távol a szerb pride felvonulásoktól.
Az LMBTQ-közösségből érkező kritikusok szerint a politikus kormányzásának megkezdése óta alig tett valamit a jogegyenlőség előmozdításáért, a diszkrimináció leküzdéséért. A tétlenség egyeseket olyannyira felbőszített, hogy „Mondj nemet” elnevezéssel kampányt indítottak, amelynek célja, hogy a politikusokat – különösen Brnabić-ot is -távol tartsák a pride rendezvényektől.
A csalódott hangulatnak alaposan megágyazott a tavalyi Belgrád Pride-on elhangzott mondata, miszerint kormánya csak azt követően kezd el tenni az LMBTQ-jogokért, ha „az olyan fontos problémák, mint az infláció, nyugdíjak és az életszínvonal megoldódtak.”
A belgrádi pride-ok története igen viharos, mióta a 2010-es felvonuláson több, mint 100 résztvevőt sebesítettek meg ellentüntetők. Ezt követően a belügyminiszter – a vonulók biztonságára hivatkozva – évekre betiltotta a rendezvényt, csak 2014-től szervezhetik meg újra.
