Travis Dean Speice, a University of Cincinnati egyetem szociológusa a meleg férfiak munkahelyi viselkedését vizsgálta. Arra volt kíváncsi, vajon megváltoztatják-e a testbeszédet és az öltözködést annak elkerülésére, hogy túlzottan melegnek tűnjenek.
Az amerikai Közép-Nyugaton harminc férfivel készített interjút, körbejárva a férfiasság és a melegség fogalmait, valamint a munkahelyi szerepeket. Bár interjúalanyainak nem voltak általánosan elfogadott nézeteik arra, hogy mit is jelent a férfiasság, önmenedzselés szempontjából nagyon is foglalkoztatta őket, milyen kép alakul ki róluk a munkahelyen.
„Az állásinterjútól kezdve a ranglétrán történő előrelépésig nem akarják felfedni az orientációjukat, ha úgy érzik, a döntéshozóknak előítéletei vannak a melegekkel kapcsolatban. Ehelyett különböző stratégiákat követve odafigyelnek a heteronormatív öltözködésre, arra, hogy hogyan és miről beszélnek, és hogy egyáltalán előbújnak-e a munkahelyen.
Többen is arról számoltak be, hogy munkahelyi énjük tulajdonképp nem más, mint önmaguk férfiasabb kiadása. Ez főleg akkor fordul elő, ha feletteseik vagy munkatársaik miatt azt érzik, nem lehetnek önmaguk. Sokan mondták el, nem akarják, hogy orientációjuk hatással legyen a munkavállalói státuszukra, és csak azért figyelnek oda az öltözködésre, hogy szakmai szempontból megfelelőnek tűnjenek. Míg sok meleg férfi bír olyan karrierrel, ahol tisztelik és elfogadják őket, addig sokaknak az az érzése, hogy rejtőzködniük kell, változtatniuk kell magukon, társalgási szokásaikon, hogy szakmailag megfelelő módon kell viselkedniük és öltözködni. Esetükben azonban a szakmailag megfelelően kifejezés valódi jelentése az, hogy férfiasabban.”
Speice elmondása szerint több meleg férfi is kerülte az élénk színek használatát az öltözködésben, nehogy ezzel feltűnőnek találják őket. Bár látszólag úgy tűnik, mindez csupán arról szól, mennyire férfias vagy feminin benyomást keltenek, valójában komolyabb ok húzódik a jelenség mögött.
„A munkahelyen töltött időt egyfajta folyamatos stressz és kimerítő fenyegetettség érzés hatja át azzal, hogy nem tudják elengedni magukat, hogy egy pillanatra sem eshetnek ki a kényszerűen felvett szerepükből.”
A szociológus szándékosan nem kérdezett rá, hogy foglalkoztatja-e őket a munkahelyi viselkedésük, többen azonban maguktól hozták szóba az ott tapasztalt feszélyezettséget. Ez akkor volt tipikus, amikor az interjúalany az élet többi területén előbújt, de a munkahelyén nem tette meg.
Egy 2014-es kutatás szerint az Egyesült Államokban az LMBTQ munkavállalók 53 százaléka nem coming outolt a munkahelyén, bár ez a szám már valamivel alacsonyabb, mint a két évvel korábbi helyzet. Egy idén áprilisi felmérés szerint viszont 28 százalékkal nőtt az LMBTQ munkavállalók munkahelyi diszkriminációja az elmúlt 12 hónapban. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy tavaly nyáron a Legfelsőbb Bíróság a házassági egyenlőséget az egész országra kiterjesztette, és többen előbújtak ezután.
