Kalandos életük volt az elmúlt néhány évben azoknak a szivárványzászlóknak, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségei tűztek ki világszerte a júniusi pride hónap alkalmából. A gesztus Barack Obama elnöksége idején vált hagyománnyá, aztán 2019-ben Donald Trump betiltotta – bár több nagykövetség is kreatívan dacolt a döntéssel.
Ezt követően az idén januárban felálló új adminisztráció nevében szenátusi meghallgatásán a külügyminiszter-jelölt, Antony Blinken bejelentette: ismét engedélyezni fogják a nagykövetségeknek, hogy kitegyék épületeikre a szivárványzászlót. A politikus már akkor hangsúlyozta, hogy az LMBTQ-közösség védelme és jogai melletti kiállás a Biden-adminisztráció egyik kiemelt feladata és ahhoz e szimbolikus lépések is elengedhetetlenek.
A Foreign Policy által a napokban megszerzett külügyminisztériumi tájékoztató szerint az idei évtől ismét kitűzhető a szivárványzászló – méghozzá a központi zászlórúdra, amelyről az országzászló is lobog.
És még csak a pride hónapig sem kell várni, már a május tizenhetedikei homofóbia, transzfóbia és bifóbia nap alkalmából kitehető. Sőt, engedélyt sem kell kérni hozzá a külügyminisztériumtól, ellentétben a korábbi évekkel, illetve egyéb zászlókkal, amelyeknek a kitűzése a központi rúdra továbbra is engedélyköteles.
Az anyag kitér rá, hogy a szivárványzászló nem kötelező elem, más, „a helyi körülmények között elfogadható” szimbólummal is ki lehet fejezni az LMBTQ-közösség melletti szolidaritást, azonban ügyelni kell rá, hogy a gesztus ne legyen kontraproduktív, azaz ne eredményezze a közösség elleni hergelést.
