Egy dél-koreai katonának azzal kellett szembesülnie nemi megerősítő műtétje után, hogy a hadsereg nem tart többé igényt a szolgálataira.
A húszas éveiben járó Byun Hui-su a műtét után is szolgálni akarta hazáját, de a katonai testület úgy döntött, hogy megválnak a főtörzsőrmestertől – ő azonban nem adja fel, és küzdeni fog azért, hogy a hadsereg tagja maradhasson – írja a Pink News.
Byun Hui-su abban reménykedik, hogy a jövőben a női alakulatnál szolgálhat Szöul északi részén, a Kjonggi tartományban.
A törvény ugyan tiltja, hogy transzneműek csatlakozzanak a hadsereghez, de arról semmit sem ír, hogy mi a helyzet az aktív szolgálatot teljesítő emberekkel, akik a szolgálat alatt döntöttek a nemi megerősítő műtét mellett.
A hadsereg egy közleményben jelentette be, hogy Byun Hui-su műtétje elegendő okkal szolgál a leszereléséhez. Mielőtt azonban ezt hivatalossá tehették volna, Byun pert indított a hadsereg ellen.
„Addig fogok harcolni, amíg el nem érem, hogy továbbra is a hadseregben szolgálhassak. A legvégsőkig harcolni fogok a hadsereg döntése ellen, és egészen a legfelsőbb bíróságig elmegyek, ha kell. […] Rettentően nehéz döntés volt a részemről, hogy tudassam a bázissal a nemi identitásomat, de amikor végre megtettem, sokkal jobban éreztem magam. Először arra gondoltam, hogy befejezem a szolgálatomat, és csak utána vágok bele a műtétbe, hogy aztán újra csatlakozhassak a hadsereghez, mint női katona. A depresszióm azonban egyre erősebb lett”
– nyilatkozta a riportereknek egy szöuli sajtótájékoztatón, miután a hadsereg bejelentette Byun elbocsájtását.
Byun döntése, hogy harcba szálljon a transznemű katonák tilalma ellen, igazi nemzeti vitát váltott ki az LMBTQ-jogokat illetően Dél-Koreában, ahol a törvények gyakran összeütközésbe kerülnek a queer emberek jogaival.
A katonai szolgálat minden férfi számára kötelező Dél-Koreában, de a katonai büntető törvénykönyv alapján a meleg férfiakra úgy tekintenek, mint akik személyiségzavarral küzdenek. Ha pedig valakiről kiderül a katonai törvénykönyv által nem elfogadott szexuális irányultság, akkor azt mentesítik a szolgálat alól.
Korábban már több aktivista is a törvény elé vitte annak ügyét, hogy ez a szabályzat diszkriminatív és alkotmányellenes, de úgy tűnik, eddig nem értek el vele különösebb eredményt. A jelenlegi döntés Byun Hui-su sorsáról is csupán újabb visszaesést jelent az LMBTQ-jogok terén Dél-Koreában.
A katonai emberi jogi központ most azzal vádolja a hadsereget, hogy bűnözőkként kezeli az LMBTQ-katonákat.
„A törzsőrmester egy fiatal katona, aki hűséges és szolgálatkész, ha a hazájáról van szó, és mindennél jobban szereti a hadsereget. Arra kérjük hát a hadsereget, hogy engedélyezze Byun Hui-sunak a szolgálat folytatását”
– nyilatkozta a jogi központ vezetője, Lim Tae-hoon egy szöuli sajtótájékoztatón.
Szexuális zaklatáshoz és mentális problémákhoz vezetett a melegek üldözése a dél-koreai hadseregben
