Az elmúlt egy évtizedben számos élménybeszámolót olvashattatok már a Humen oldalain, amelyek kevés kivétellel Nyugat-Európából érkeztek. A jég azonban a múlt hétvégén megtört, amikor a Levi’s Magyaroszág meghívására Varsóba látogattunk, hogy részt vegyünk a lengyel LMBTQ közösség legnagyobb eseményén román és cseh újságírókkal, blogerekkel és influencerekkel közösen.
Az ember nem vár óriási attrakciót egy olyan országban, ahol az LMBTQ jogok még rosszabb helyzetben vannak, mint hazánkban, de ez a pár nap csupa kellemes meglepetéseket tartogatott számunkra.
Az első szembetűnő dolog az volt, hogy viszonylag sok ablakban lobogott a szivárványzászló, vagy annak meglepő feldolgozásai. Ezek közül a legérdekesebb megoldás a svéd bútoráruház szivárványszínű táskájának kilógatása volt az ablakon. De nemcsak a lakások ablakában, hanem megannyi üzlet kirakatában is fellelhető volt a Gilber Baker által megálmodott logobó.
Az első estén a Scena Relax színházba látogattunk, ahol a lengyel LMBTQ magazin, a DUMA által szervezett show-t néztük meg. Már az épületbe érve azt éreztük, hogy ez bizony nem Magyarország, és ilyen méretű és ilyen szép színházban nem sűrűn – vagy korábban talán egyáltalán nem – rendeznek LMBTQ gálát. A műsorvezetők egymás után konferálták fel a queer énekeseket, akiket a szünet után drag queenek követtek. Az első osztályú, két órás műsor végén pedig a közönség már állva tapsolt.
Másnap kis csapatunk már izgatottan várta a pride felvonulást, amely délután 2 órakor kezdődött. Mi vendéglátónk, a Levi’s kamionjáról bulizhattunk. A Levi’s hosszú évek óta világszerte támogatója a helyi LMBTQ közösségeknek – nincs ez másképp Lengyelországban sem, ahol a Varsó Pride több eseményét is szponzorálják. Ahogy itthon, úgy a lengyeleknél is már több éve elérhető a Levi’s Pride kollekció, aminek menő szivárványos darabjai nemcsak pride időszakban, de egész évben büszkén viselhetők.
A város ikonikus épülete, a Kultúra és Tudomány Palotája előtt felállított színpad volt a pride fő helyszíne, amely melletti utcából indultak a kamionok. A menet indulásakor még nem is sejtettük, hogy mekkora buliba csöppentünk, ugyanis az első fél órában még nem figyelte és követte akkora tömeg a gépjárműveket, legalábbis a kamionról így érzékeltük. De egy kis idő elteltével, ahogy egy nagy sugarú kört leírva megkerültük az épületet, azt láttuk, hogy óriási tömeg gyűlt a kamionok közé és mellé is.
Nagyon jó volt látni, hogy emberek tízezrei között tényleg mindenki fellelhető volt, sok nyugdíjas pár, kisgyerekes család ment ki az utcára és szórakozott együtt. Tényleg felemelő érzés volt azt látni, hogy a lengyeleknél is – legalábbis a fővárosban – milyen nyitottsággal és elfogadással találkozik az ember annak ellenére, hogy teljesen mást olvasunk és hallunk a hírekből. Ezért sem szabad tiltólistára rakni egy olyan országot, amiről azt látjuk és halljuk, hogy nem elfogadó, hiszen a helyi közösséget pont azzal támogatjuk, ha oda utazunk.
Ami még szembetűnő volt, hogy a sugárutakon óriási LED reklámfalakon különböző divatmárkák Pride kollekciója és a Netflix egy új sorozatának reklámja is felbukkant, amiben drag queenek is szerepelnek. Itthon el sem tudjuk már képzelni, hogy hasonló lehetséges legyen.
A felvonulást és némi pihenőt követően a Pride After Partyba vezetett utunk, amelyet a szabadtéri Lunaparkban tartottak. A helyszín leginkább egy amerikai horrorfilmekből ismert vidámparkra emlékeztetett, ahol a fényben úszó játékok között eltűntek az emberek. Itt ettől egyáltalán nem kellett félni, maximum az jelenthetett problémát, hogy a sok helyszín között megtaláljuk egymást. A bejárat előtt felállított cirkuszi sátorban először drag show, majd buli volt, hátul pedig egy szabadtéri bulihelyre csöppenhettünk. Aki pedig elfáradt a táncban, azokat különböző játékok és attrakciók várták, valamint árusok. Tényleg, mint egy falunapon!
Ez az egyedi helyszín egy óriási pluszt és egyediséget adott a Pride After Partynak.
Közép-Európa legnagyobb pride felvonulása számunkra nemcsak azért volt felejthetetlen élmény, mert tényleg olyat láthattunk és tapasztalhattunk, amit korábban csak Nyugat-Európában, hanem nagyon jó érzéssel töltött el minket az a szeretet és elfogadás, amit a sok negatív hír után a lengyel főváros adott nekünk. Az pedig külön élmény volt, hogy ezt egy magyar, román és cseh nemzetek által alkotott kis csapattal élhettük át.
