A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) helyett 2022 márciusától az egyes sportágak maguk határozzák meg a transzneműek befogadására vonatkozó szabályokat.
A változtatásra azután kerül sor, hogy a NOB két éven át széles körű konzultációt folytatott cisznemű és transznemű sportolók között, és a szervezet szerint a legfőbb tanulság az volt, hogy a jelenlegi eljárás minden női sportolót annak a megaláztatásnak tesz ki, hogy „bizonyítani” kell a nemét.
Ez súlyos egészségkárosító hatással járhat, és nem volt világos, hogy az eljárás hogyan biztosítja a „tisztességes versenyzést”.
A 17 éves NOB-irányelv középpontjában a női sportolók tesztoszteronszintjének korlátozása állt, de a NOB szakértő állítják, hogy ma már nem ezt tekintik a legfontosabb tényezőnek annak eldöntésében, hogy transznemű nők versenyezhetnek-e.
„Az egyik dolog, amit szerintem a keretrendszer ad, az az, hogy elmozdulunk a tesztoszteron kizárólagos figyelembevételétől” – nyilatkozta Richard Budgett, a NOB orvosi és tudományos igazgatója az OutSportsnak. „Mostmár teljesen világos, hogy a teljesítmény nem arányos a tesztoszteron szintjével.”
A NOB jelenlegi irányelvei lehetővé teszik, hogy a transznemű nők a női kategóriában versenyezzenek, ha 12 hónapon keresztül 10 nanomol/liter alatt tartják a tesztoszteronszintjüket.
Ez az általános szabály azzal a következménnyel jár, hogy Christine Mboma és Beatrice Masilingi namíbiai futók – mindketten cisznemű nők – nem indulhattak a tokiói nyári olimpián, mivel természetes módon magas volt a tesztoszteronszintjük.
A NOB a Framework on Fairness, Inclusion and Non-Discrimination on the Basis of Gender Identity and Sex Variations (Keretrendszer a méltányosságról, befogadásról és a nemi identitás és nemi eltérések alapján történő megkülönböztetés-mentességről) elnevezésű új keretrendszerében 10 alapelvet határozott meg a transzneműek befogadásával kapcsolatos döntéshozatalhoz a méltányosság, az ártalmak megelőzése és a versenyelőnyök tekintetében.
Az egyes sportági szövetségeket is arra ösztönzik, hogy eljárásmódjuk kialakításakor a bizonyítékokra, például a versenyeredményekre és a teljesítményre összpontosítsanak. A NOB keretrendszere azonban nem kötelező érvényű, és még nem tudni, hogy az egyes sportágak hogyan reagálnak rá.
„Sok sportág elég alapos kutatást végzett” – mondta a NOB atlétikai osztályának igazgatója, Kevah Mehrabi az OutSportsnak. „Ha úgy érzik, hogy elég bizonyítékuk van arra, hogy a 2024-es kvalifikáció előtt felülvizsgálják vagy bevezetik a jogosultsági kritériumot, rendben. Ha úgy érzik, hogy hosszabb folyamaton kell keresztülmenniük ahhoz, hogy ez rendben legyen, az is rendben van. Itt nincs fekete vagy fehér válasz.”
A NOB új, transznemű sportolókkal kapcsolatos irányelvének kiadását többször is elhalasztották, „nagyon ellentmondásos vélemények” miatt.
