Sport

A NOB újraírta a transznemű sportolókra vonatkozó keretszabályait

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még 2021 novemberében változtatta meg a transznemű sportolókra vonatkozó irányelveit, azzal a céllal, hogy a sportolónők számára korrektebbé tegye az alkalmassági vizsgálatot. Ezt a keretrendszert most kiegészítették, mivel sok kritikát kaptak – írja a Daily Mail.

A novemberben elfogadott irányelvek eltörölték a korábban kötelező minimális tesztoszteronszint-mérést, mivel ez a cisznemű sportolónők számára is hátrányos volt, például a namíbiai Christine Mboma és Beatrice Masilingi  futónők esetében, akiknek természetesen magas a tesztoszteronjuk.

A döntés éles kritikát váltott ki, több cisznemű sportolónő kifejtette, hogy nem értenek egyet az irányelvvel, amely kimondta, hogy a transznemű sportolónők esetében nem szabad feltételezni a helyzeti előnyt. A transznemű közösség és az emberi jogi szervezetek üdvözölték a változtatást, ám a sportszövetségek azért lobbiztak, hogy a NOB adjon pontosabb iránymutatást az egyes sportágak számára, mert szövetségei nehezen tudták a saját irányelveiket megalkotni ebben a kérdésben.

A NOB most a British Journal of Sports Medicine szakfolyóiratban tette közzé az újraírt irányelveit, ami szerint az egyes szakágaknak egyaránt figyelembe kell venniük a tudomány jelenlegi állását és ajánlásait, valamint az emberi jogi szempontokat, amikor kialakítják a transznemű versenyzőkre vonatkozó saját szabályaikat.

“A NOB-keretrendszerre vonatkozó álláspontjának frissítése, valamint azok a rendkívüli erőfeszítések, amelyeket a konszenzus kialakításába fektettünk azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet a gyakorlatban – véleményem szerint ezek a legfontosabb és legkonstruktívabb fejlemények ezen a területen a NOB konszenzusos nyilatkozatának 2015-ös közzététele óta” – nyilatkozta Yannis Pitsiladis, a NOB orvosi és tudományos bizottságának tagja. Az új keretrendszer részletesen kifejti a korábban felállított 10 irányelvet.

Az irányelv kimondja:

A 4. alapelv [méltányosság] elismeri, hogy a sportszervezeteknek időnként szükségük lehet arra, hogy nemek szerint elkülönített versenyekre vonatkozó jogosultsági feltételeket állapítsanak meg a versenyelőnyök résztvevők közötti méltányos és arányos elosztásának fenntartása érdekében. Elismeri továbbá, hogy a nők sportban való egyenlőségének előmozdítása különös fontossággal bír, akárcsak az elit női sportolók számára a tisztességes és érdemi verseny megőrzése; ez pedig bizonyos esetekben a jogosultságot korlátozó kritériumokat is megkövetelhet.

 

Pitsiladis hangsúlyozta, hogy az új keretrendszer “monumentális változást” jelent a NOB működésében, egyesítve a tudományt, az orvostudományt, a jogot és az emberi jogokat. Azt is kijelentette, hogy igyekeznek mindent megtenni, hogy az egyes szakági szervezetek minél holisztikusabb szempontok alapján, a lehető leginkluzívabb és legigazságosabb szabályokat hozhassák meg a saját sportágukban, tudományos bizonyítékok alapján.

Kevés tanulmány született eddig a transznemű elit sportolók teljesítményének vizsgálatáról, így a szakágak nincsenek egyszerű helyzetben. A NOB arra biztatja a szervezeteket, hogy dolgozzák ki a tesztoszteronszinttől független jogosultsági rendszerüket. Példaként az ausztrál futballt említik, ahol többek között a transznemű sportolók magasságát, súlyát, fekvenyomási, guggolási képességeit mérik fel.

Az új keretrendszer kitér az interszexuális sportolókra is, és azt javasolja, hogy esetükben a jogosultsági szabályoktól el kell térni, amennyiben az a sportolóra nézve hátrányos következményekkel járna.

 

Először lett transznemű sportoló aranyérmes olimpián

 

 

hirdetés
'Fel a tetejéhez' gomb