Az HBO híres arról, hogy érdekes és tanulságos történeteket filmesít meg rendkívül igényes stílusban. Évek óra kiemelkedő színvonalat képvisel a magyar televíziózásban is, és nagy örömömre szolgál, hogy nyitottan ábrázol sorozataiban LMBTQI karaktereket. A Csernobil, A 22-es csapdája és a Templomosok második évada után újabb kiváló történelmi sorozatot hozott el nekünk, amely ráadásul életrajzi vonatkozású is.
Anne Lister (1791–1840) történetét nem nevezhetjük mindennapinak. A viktoriánus korszakot évek óta kutatom, és nagyon nagy örömömre szolgál, hogy egy kiegyensúlyozott és igaz LMBTQI életpályát is felidézhetek ennek az érának a kapcsán. A kor jogrendszeréről tudni kell, hogy 1533-tól 1853-ig VIII. Henrik törvénye értelmében kötél általi halálbüntetést lehetett kiszabni azokra, akik a szodómia (a homoszexualitás akkori elnevezése) bűnébe estek. Nem meglepő azonban, hogy szodómia alatt szinte kizárólag a férfiak szexuális együttlétei értendőek, hiszen a nők közötti leszbikus viszonyok nem voltak annyira feltűnőek. A leszbikus kapcsolatokat ezért nem is kriminalizálták, kivéve a fiatal lányok esetében, akik ezekre fogékonyabbak lehettek. Viktória királynő például el sem tudta képzelni, hogy ilyesmi létezhet, illetve hogy hogyan is valósulhatna meg nők között a szexuális kapcsolat. A rendszert átitató prüdéria legendás méreteket öltött, miközben a pornográf anyagok ára az egekbe szökött és virágkorukat élték a bordélyházak is. Ha Wilde-ot, Dickens-t vagy Conan Doyle-t olvasunk, felfedezhetjük, hogy a korabeli Nagy-Britannia a prostitúció melegágya volt. Nem véletlen, hogy egy Bram Stoker nevű hivatalnok minden idők egyik legerotikusabb és homoerotikus felhangokban bővelkedő regényét, a Draculát ekkor írta meg, ahogyan Le Fanu Carmillája is ekkor keletkezett.
Bár később a halálbüntetést eltörölték, az 1885-ben módosított büntető törvénykönyv (Criminal Law Amendment Act) 11. szakasza kétévi fegyházbüntetéssel sújtotta a férfiak közötti nemi kapcsolatot, amelyet kényszermunkával is lehetett súlyosbítani. A „homoszexualitás” szót ekkor még nem ismerték, mivel a kifejezést csak később alkotta meg Kertbeny Károly (Karl-Maria Benkert) osztrák-magyar író.
Ebben a korban élt egy kivételes hölgy, Anne Lister, aki gazdag birtokos családból származott. Miután a kor szokásainak megfelelően kijárta a bentlakásos iskolát, Halifaxben nagynénjével és nagybátyjával élt, sikeresen igazgatta a családi birtokot, közben azonban számtalan, rövid vagy hosszú életű viszonya volt különböző hölgyekkel. Naplójában „minden egyes csókot” feljegyzett, kivéve, ha nem álltak meg egy csóknál. Valószínűleg ő lehetett a valaha élt egyik legszorgalmasabb levélíró, Rousseau és Voltaire sehol sincsenek hozzá képest.
27 kötetnyi napló, mintegy 6600 oldalnyi szöveg maradt utána. Kevesen tudják, hogy saját titkosírást talált ki, amelyben görög betűket, matematikai szimbólumokat és egyéb más karaktereket gyúrt egybe. Oka a fentiek miatt bőven volt rá: Oscar Wilde bebörtönzése megrázta a birodalmat és ennek a kivételes művésznek a szakmai halálát is jelentette egyben. A titkosírásról egy később élt nagynevű matematikus is eszünkbe juthat, Alan Turing, aki minden idők legnagyobb kódfejtője volt, és akit sajnos az Edward-kori diszkrimináció kergetett a halálba.
Anne Lister szerencsére kivételnek tekinthető: életöröme, pozitív szemlélete, fáradhatatlan energiája átsüt minden képkockán, amely a nézőt is magával ragadja. A sorozatban Anne sokéves egzotikus utazgatás után 1832-ben tér vissza Halifaxbe. Elhatározza, hogy helyreállítja ősi otthona, a megkopott Shibden Hall régi dicsőségét. Mindenki megdöbbenésére előszeretettel jár feketében és eszében sincsen férjhez menni. A lázadó és modern nő bizonyos tekintetben azonban régimódinak mondható: a yorki Szentháromság-templomban 1834 húsvétján örök hűséget esküdött élete szerelmének, Ann Walkernek. Bár a törvény nem ismerte el a két nő házasságát, a mélyen vallásos Anne Listernek fontos volt az egyházi áldás, ezért megszervezte az esküvőjüket. Gentleman Jack, ahogy gúnyolói nevezték, nemrég emléktáblát kapott a templom falán, az utókor tisztelete jeléül.
Kiknek ajánljuk a sorozatot? Azoknak mindenképpen, akik szeretik a kosztümös alkotásokat, a csodálatos díszleteket, jelmezeket, a brit történelmet, a viktoriánus kort, a kellemes zenéket. Főként azonban azoknak, akik szeretnének megismerkedni egy bátor és modern leszbikus nő életével, aki sok mindenben megelőzte saját korát. Az HBO ismét egy kötelező darabot hozott a képernyőkre, aki pedig szeretne többet megtudni a hölgy mindennapjairól, annak jó szívvel ajánlom a több kiadásban is megjelent naplóját (sajnos egyelőre csak angol nyelven). Remélhetőleg lesz olyan fordító, akinek megtetszenek a levelek és hamarosan magyar nyelven is élvezhetjük Anne sorait, ezáltal pedig szélesebb közönséghez is eljuthat. A hőségben tehát a Pride programok és a bulik mellett vár a hűs szoba és a Gentleman Jack!
Talabos Dávidné dr. Lukács Nikolett
Gentleman Jack (2019, angol filmsorozat)
Rendezte: Sally Wainwright
Szereplők: Suranne Jones, Sophie Rundle, Gemma Jones
