A fiatal filmes, Kis Hajni duplázott az idei Friss Húson. A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat diplomamunkája, a kivándorló nagymama története, a Last Call kapta. Az idén debütáló LMBTQ szekcióban a közönség által legjobbnak ítélt alkotás pedig másodéves vizsgafilmje, a Szép alak lett, melyben egy gimnáziumi takarítónő beleszeret egy végzős diáklányba. Mindkét film nagy sikerrel járja a világ fesztiváljait, a Szép alakot 2016-ban diák Oscar-díjra jelölték. Jelenleg első egész estés játékfilmjén, a Filmalap Inkubátor programjába bejutott Külön falkán dolgozik.
Mikor döntötted el, hogy filmes akarsz lenni?
Sokszor hallom, hogy valaki már kiskorától tudja, hogy filmes akar lenni, de én sokkal inkább a színházhoz vonzódtam először. Az alkotásnak mindig fontos szerepe volt az életemben, de sokáig nem merült fel bennem, hogy a film irányába menjek. Néztem filmeket, de nem csak a mély, drámai művészfilmek érdekeltek, sokféle műfaj belefért. Az írás, a különféle drámai körök viszont meghatározóak voltak, író-, szavalóversenyeken indítottak gimnáziumban. Nagyon sok drámát olvastam, néztem. Mindemellett elhívtak forgatásokra szerepelni, az egyik hosszabb forgatáson, ahol részt vettem, elkezdtem figyelni a rendezőt, hogy és mit csinál, hogyan irányítja a folyamatokat, és rájöttem, hogy ez engem is érdekel. Kíváncsi lettem, én hogyan csinálnám. Így amíg nem indult filmrendező szak, addig filmelméletet és mellette pszichológiát tanultam.
Honnan jött az ötlet, hogyan kezdtetek el dolgozni a Szép alakon?
A második éves szemeszter keretében egy karakterfilmet kellett forgatni. Olyasvalakiről kellett írni, akinek a személye valamiért megfog, és őt kellett 5-10 percben bemutatni filmen. Egy életbe látunk bele, egy ember mindennapjaiba, küzdelmeibe, kimondottan őt követve. Ez a tíz perces film már nagyon sok mindent tartalmazott a későbbi 20 percesből (a takarítónőt ugyanúgy Egyed Brigitta alakította). Nagyon megszerettük az anyagot és a visszajelzések is pozitívak voltak. A második félévben szerencsére az volt a kérés, hogy ezen folytassuk tovább a munkát, ezt a karakterfilmet kellett továbbépíteni „feszültségfilmmé”. Így kerültek bele olyan elemek, amik egy történetívet rajzoltak ki, a film mégis abból gyökerezik, amit a karakterfilmben már felépítettem. Sok minden volt kérdéses az elején; például a továbbfejlesztés során alakult ki, hogy a nő, akibe Orsi beleszeret, egy diáklány legyen a suliból. Az is felmerült még, hogy egy tanárnő legyen az iskolából. El tudta volna vinni az is a feszültség irányába, de így volt végül a legélesebb, ugyanakkor a legreménytelenebb a főhős helyzete, és így lett még fájdalmasabb.
A takarítónőt Egyed Brigitta alakítja, akivel szinte sorsszerűen a 9-es buszon találkoztál először. Mennyire van rá írva Orsi karaktere?
A fejemben volt egy karakter, aki már nagyon régóta érdekelt, ekkor találkoztunk Egyed Brigivel. Amikor beszélgettünk, kiderült, hogy ő színésznő. Brigi alapvetően más, mint Orsi, de bérelt helye lett a filmben. Amikor a Szép alaknál felmerült, hogy legyen nagyjátékfilmmé fejlesztve, akkor került szóba, hogyan lehetne tovább vinni a szálat, pl. hogyan reagál erre a társadalom? Mi van akkor, ha ez az egész kiderül? A végére több variánst írtunk, volt olyan, ahol ezt a barátnők kiszúrják, de volt olyan is, ahol a barátnők ott vannak a lánnyal, észreveszik, és elindul egy pletyka a takarítónőről, ami komoly következményeket von maga után. Ebből kifolyólag felmerült egy olyan jelenet – ez végül teljesen el lett hagyva –, hogy Orsi jön be másnap az iskolába és a tanáriban már összegyűlnek a szülők és várják őt. Ez a befejezés annyi kaput nyit ki, hogy a kisfilmben, úgy éreztem, túl sok kérdőjel maradna. Olyan izgalmakat, olyan további feszültséget nem akartam megnyitni, amit még néznél tovább, arra tényleg egy nagyjátékfilm adhatna lehetőséget.
Mikor döntöttél úgy, hogy a szereplők azonos neműek legyenek?
Számomra ez egy nagyon természetes közeg, nagyon sok jó barátom meleg. Olyannyira nem teszek különbséget, hogy ez nem is volt motiváció a filmnél. Természetes volt, hogy a karakter meleg, nem az volt, hogy hú, legyen meleg, mert az milyen izgalmas. Nekem már az is fura, hogy ez egy queer film, nehezen tudom értelmezni, hogy ez így meg van különböztetve. Egyáltalán nem volt soha célom az, hogy – ilyen értelemben – egy queer filmet csináljak. Egy emberről akartam filmet készíteni, aki amúgy tök mellékesen meleg. Ugyanúgy bárki más is lehetett volna. Ez nem volt kiszámítva, amikor gondolkoztam a karakteren, pusztán az ő személyiségéhez valahogy ez illett. Orsi esetében automatikusan jött, hogy ő a nőkhöz vonzódik.
Hogyan folytatódna a történet?
Amikor a karakteren dolgoztam, először az volt meg, hogy ő egy fiús nő, aki egy iskolában takarítónő, illetve az alapvonásai: zárkózott, megpróbál átlátszó maradni, elbújni, beolvadni a környezetébe, hogy inkább ne vegyék észre. Nagyon mélyen ott van benne a szégyenérzés, a meghunyászkodás, az alárendeltség. Láthatóan az anyja által el van nyomva, viszont az introvertált jellemével nehezen veszi fel ellene a küzdelmet. Fontosnak éreztem, hogy az anya megjelenjen, érződjön, hogy ott van egy energia, ami egy hatalmas nyomás az ő életén. Jelenleg nem képes, nincs meg az ereje, nem tud a sarkára állni. Bele van ragadva egy élethelyzetbe, amiből menekülne. A legkisebb esély, lehetőség után kap, ami egy minimális reményt adhat arra, hogy valahogy kiszakadjon ebből.
Kezdőfilmesek általában a saját generációjuk nyűgét, baját írják bele vagy gyerekkori emléket, te pedig rögtön egy másik generációt fogtál meg. Ez tudatos döntés eredménye?
Nem tudatos döntés, akkor és ott valamiért ez érdekelt. Továbbá, ahogy mindenki élt már meg hasonló fájdalmat, kudarcot, visszautasítást, úgy én is, így bőven volt bennem érzelmi háttér a történet megírásához. Amit a főhős elszenved, az kortól, nemtől, hovatartozástól független, közös lelki küzdelmünk.
Horváth Ádám
