Ha össze kellene gyűjteni a világtörténelem legfélelmetesebb szektáit, Jim Jones és a Népek Temploma előkelő helyen szerepelne rajta.
Mai antihősünk egy Indiana állam határánál lévő kisvárosban született 1931-ben. Gyermekkorában állatokat kínzott, de csak azért, hogy megnézze, hogyan távozik el belőlük az élet. Imádott a temetőkben sétálgatni, legtöbbször ott fogyasztotta el szerény uzsonnáját. Később több egyetemre is bejelentkezett, és sikerült is tovább tanulnia. Vonzották a történelem nagy alakjai, sokat olvasott Leninről, Mussoliniról, Churchillról és Hitlerről.
A jó megjelenésű, karizmatikus Jim Jonest kezdetben a jó szándék vezette, mikor megalapította a Népek Temploma elnevezésű vallási közösséget. Ingyen konyhát és orvosi ellátást ígért a szegényeknek, így a megszólítottak viszonzásul örömmel adták át mindenüket, hogy megalakíthassák és fenntartsák a kezdetben lendületes közösséget. Jim Jonest Atyának szólították, és bármit kért, örömmel és vakon teljesítették. A vallási vezető hite azonban hamar megalomániává fajult: önmagát eleinte Jézus reinkarnációjának, később Istennek tekintette.
Kaliforniában Jonesnak egyre több botránya lett. Azzal is megvádolták, hogy a Bibliát is megszentségtelenítette – ledobta a földre, gúnyolta, rátaposott. S habár már három temploma volt az USA-ban, el kellett mennie. Ezért akart elmenni híveivel az akkor már a britektől független szocialista országba, Guyanába. Itt hatalmas földterületeket vásárolt, amire volt pénze, hiszen hívei mindenüket, még a nyugdíjukat is neki adományozták.
1977-ben Jonestown néven kolóniát alapított, mely ugyan földi paradicsomként indult, hamar koncentrációs táborrá változott. Jonestown lakói rendszeres fizikai és lelki terrornak, kínzásoknak és teljes agymosásnak voltak kitéve. A nőket és gyermekeket Jones rendszeresen zaklatta szexuálisan, ha pedig ellenálltak, villamos áramot vezetett a végtagjaikba. Halál várt azokra, akikben felmerült a távozás gondolata.
Jonestownban éheztették a nagyrészt fekete embereket. Büntetésként bezárták őket egy faketrecbe, vagy egy kígyókkal teli kútba eresztették le őket. De nem ritkán használták erre a célra az áramot, vagy a bőrszíjjat… Jonestown valóságos koncentrációs tábor lett. De mivel őrtornyokat szereltek fel, nehogy a hívők elszökjenek, ráadásul szegényeknek nyugdíjuk sem volt, nem tudtak hová elszökni. Egy nőt például azért, mert szeretkezett egy férfival, azzal büntettek, hogy nyilvánosan tegye meg ugyanezt egy másik férfival. Jim maga is paráználkodott a felesége háta mögött.
A Jonestownban történtek híre hamar eljutott az Egyesült Államokba. Ezért egy nagyhatalmú kaliforniai képviselő, Leo J. Ryan néhány újságíróval együtt érkezett Guyanába, hogy megnézze, igazak-e a hírek. Eleinte csak mosolygó arcokat látott, ám hirtelen öt szektatag térden állva kezdett neki könyörögni, hogy juttassa őket vissza az USA-ba. Az 1978. november 18.-án induló repülőgépen vissza is vitték volna őket a hazájukba, de Jones ezt kiszagolta, és néhány fegyveres őrt küldött utánuk, akik elkezdtek lövöldözni. Ryan, két újságíró és egy szökevény a helyszínen szörnyethalt.
Eközben Jim Jones egy utolsó beszédre hívta össze a híveit. Beszámolt a repülőtéren történt eseményekről, és megkérte őket, hogy igyanak egy vörös italból, amelyből minden beszéden szoktak inni, de tudták, hogy egy napon cián lesz belekeverve. Ez a nap most jött el. Az anyák megitatták gyermekeiket, a családok egymás kezét fogva nyugodtan várták a halált. A helyszínen 913 holttestet találtak, abból 273 volt a gyerek. Ott találták a számszeríjjal meglőtt Jim Jonest is, aki öngyilkos lett a híveivel együtt.
Ráadásul a kutatók azt feltételezik, hogy nem minden haláleset tudható be a ciánnal megmérgezett italnak – ugyanis több holttesten találtak gyilkosságra utaló nyomokat. Továbbá bár lehet, hogy néhányan meg tudtak szökni, de így sem magyarázható meg az, hogy a szekta 1200 tagjából 913 ember holttestét találták csak meg. Így lehet, hogy a jonestowni gyilkosok, akik segítették Jonest, máig köztünk élnek.
Szerző: Waliduda Dániel
