Kultúra

CsakADanitÉrdekli – Pol Pot, saját népe mészárosa

Három év, nyolc hónap és húsz nap. Pontosan ennyi ideig tartott a huszadik század egyik legvéreskezűbb diktátora, Pol Pot és a vörös khmerek rémuralma Kambodzsában. A rezsim 1975-ben került hatalomra és kegyetlen brutalitással látott hozzá a kommunista társadalom kiépítéséhez.

Kambodzsa helye a világban

Kambodzsa helye a világban

Pol Pot 1925-ben született Szaloth Szár néven jómódú földbirtokos családban. A kevés kiváltságos közé került, a gyarmatosító franciák által fenntartott iskolában tanulhatott. Iskolatársai visszaemlékezése szerint nem volt különösebben tehetséges, nem mutatott érdeklődést Kambodzsa jövője iránt. Középiskolába nem vették fel, mert megbukott a felvételin, ezért egy éven át ácsnak tanult egy fővárosi szakmunkásképzőben.

Pol Pot portréja

Pol Pot portréja

1949-1953 között Pol Pot villamosságtant tanult Párizsban. Ott lett a kommunista eszmék híve és csatlakozott a helyi kommunista párthoz. Mivel Pol Pot minden vizsgáján megbukott, visszavonták az ösztöndíját, és 1953-ban kénytelen volt visszatérni Kambodzsába. 1956-ban feleségül vette kedvesét, Khieu Ponnaryt, akitől  aztán harminc évvel később, 1985-ben elvált, miután az asszony megzavarodott.

Hazatérése után 1963-ig egy magániskolában tanított a fővárosban, Phnom Penh-ben, és megpróbálta tanítványait a kommunista eszmék helyességéről meggyőzni. Amikor a herceg kormánya fellépett a kommunisták ellen az országban, Pol Pot a dzsungelbe menekült. Ott létrehozott egy gerillaszervezetet, amelybe sok helyi paraszt is belépett, miután a vietnami háború sok szenvedést okozott. Pol Pot úgy vélte, a problémákat a város-falu konfliktus okozza, melyet a falusiak javára kell megoldani. Szervezete, a 3 millió tagot számoló “Khmers rouges” (magyarul Vörös Khmer) uralta Kambodzsát a főváros kivételével, amely 1975. április 17-én bukott el.

Unokáival 1976-ban

Unokáival 1976-ban

Phnom Penh bukása után következett az egyik legvéresebb fejezet az emberiség történetében. Később ez a nap, a főváros elfoglalása lett a Vörös Khmer által bevezetett új naptárban az újév napja, 1975-öt pedig a „nulladik évként” jelölték. A Vörös Khmer kommunista-primitivista parasztállamot akart. Ez azt jelentette, hogy kényszerítette a lakosságot a főváros elhagyására, mégpedig 48 órán belül: költözzön mindenki vidékre és éljen mezőgazdasági termelőként vagy és dolgozóként!

Az értelmiségieket – a szemüvegeseket példáulcsuklóból annak tartották – szükségtelen és nemkívánatos elemeknek tartották. Az elkövetkező négy évben legalább másfél-kétmillió kambodzsait, különösen a képzett népességet és a rendszer kritikusait meggyilkolták. Felszámoltak minden burzsoának tekintett intézményt, köztük az iskolákat, kórházakat, közhivatalokat. A kivégzendők listájára kerültek a buddhista szerzetesek és egyéb vallások papjai is. Így csupán ötven orvos maradt életben és 20 ezerből ötezer tanár.

Halál mindenütt

Halál mindenütt

A társadalmat ezután két részre osztották: a megbízhatóbbnak ítélt hagyományos parasztságot „régi embereknek” nevezték és az eljövendő társadalom alapjának tekintették őket, míg a városokból kitelepített „új embereket” gyakorlatilag halálra ítélték. A rezsim nyíltan hangoztatta, hogy az „új embereket” teljesen értéktelennek tartja. Az haszontalannak ítélt emberekkel kapcsolatban kijelentették: Ha megtartunk benneteket, azzal nem nyerünk semmit; ha elpusztítunk titeket, azzal nem vesztünk semmit.”

A rezsim vezetői a hivatalos rádióban kijelentették: a kommunista utópia felépítéséhez nincs szükség az ország nyolcmillió lakosára, egy-két millió ember bőven elegendő lesz. A kivégzések nagy részét a hírhedtté vált „gyilkos mezőkön” végezték, többnyire botokkal és csákányokkal, hogy spóroljanak a lőszerrel.

A falvakban minden terményt és szerszámot köztulajdonba vettek, aki bármit megtartott magának, azt kivégezték. Rendszeresen folytattak koncepciós pereket, ahol rendszerint kínzással csikartak ki vallomásokat. Bár Pol Pot eltervezte, hogy országát a térség legnagyobb rizstermelő államává teszi, hamarosan éhínség ütötte fel a fejét. A terror és az éhezés következtében becslések szerint 1,7 millió ember, az ország lakosságának 21 százaléka halt meg.

Mao Ce Tung halála és a mezőgazdasági termelés megháromszorozásának dugába dőlése Pol Potot egyre inkább paranoiddá tette. Ennek következtében tisztogatást hajtott végre és minden párttagot, aki nem osztotta véleményét, vietnami kémnek tekintett, elfogatott és megöletett.

polpot01

Megelégelve a rémálmot, a szomszédos Vietnam 1978 végén kezdte meg az intervenciót Kambodzsában. Már 1979 január 7-én elfoglalták a fővárost, és mintegy 30 ezer Vörös Khmer menekült a környező vidékre, különösen a Thaiföld határán levő dzsungelekbe. Pol Pot nem tudta megmenteni terrorrendszerét. Egy 1979-ben adott interjú után sokáig visszavonult a nyilvánosságtól. Az utolsó interjút egy amerikai riporternek adta 1997-ben.

Ugyanebben az évben Pol Potot a Vörös Khmer bírósága életfogytiglani börtönre ítélte. 1998 áprilisában aztán öngyilkos lett, miután megtudta, hogy Kambodzsa felajánlotta az Egyesült Államoknak kiadatását. A hivatalos halálok szívroham volt. A Vörös Khmer szokatlanul gyorsan elhamvasztatta, hogy lehetetlenné tegye a boncolást. A halál okaként gyilkosság vagy mérgezés gyanúja is felmerült.

Csak 1999-ben jelentették be, hogy Pol Pot halálát gyógyszerek túladagolása okozta.

 

Szerző: Waliduda Dániel

 

FRA EU post inject banner
Previous post

Késsel támadt egy férfi a coming outoló lányára

Next post

Nyálcsorgató - A pizzaevő világutazó