Csak szexre vágytunk – de helyette mindent megkaptunk

Hogyan történt mindez? Betartva az online társkereső íratlan szabályait – aztán elengedve őket… Steiner Kristóf és Nimrod Dagan találkozásának története.

Nimi: Az egész egy újabb felszínes csevegésnek indult – mostanra viszont hatalmas szerelemben kezdtük meg a hetedik közös évünket. Már majdnem éjfél volt, feküdtem az ágyamban (akkoriban szobatársaimmal és színésztársaimmal éltem Tel-Aviv szívében), és – nem fogom tagadni – kanos is voltam, de valami komolyabbra is vágytam. Megláttam őt, és küldtem neki egy rendkívül kreatív „Hey”-t. ” Azonnal válaszolt.

Kristóf: „Hú, imádnivaló vagy” – ez volt az első, amit visszaírtam, és rájöttem, hogy azonnal átléptem egy határt: „Mostanra keresel?”, vagy „Aktív / passzív?” a válaszok, amelyek tökéletesen illeszkednek a Grindr etikettjébe, de imádnivalónak nevezni valakit az első randevú előtt? Főleg annak tudatában, hogy nem keresek semmi komolyat – alig több mint 3 hónappal azelőtt durva szakításon mentem keresztül, és biztos voltam benne, hogy a szívem nem áll készen a szerelemre. Ugyanakkor nem tagadhattam le növekvő kíváncsiságomat – részben azért, mert felismertem. Hallottam róla korábban: Shakespeare Hamletjében nyújtott alakítása legendás volt a városban.

Nimi: Biztos voltam benne, hogy szupergyorsan próbál bebújni az ágyamba – és egyáltalán nem bántam, de az órákon át tartó csevegés után minden kezdett zavarosnak tűnni, a lehető legjobb módon. Lecseréltük a Grindrt a WhatsApp-ra, és hangüzeneteket küldtünk egymásnak, és bár a beszélgetés továbbra is forró hangulatú volt, sok mélyebb témát osztottunk meg egymással – reggelre sorokat idéztem színházi darabokból, amelyekben szerepeltem, ő pedig mesélt arról, hogyan halt meg az édesanyja, és hogyan nőtt fel egy buddhista apával Magyarországon. Szürreális volt az egész, de nagyon-nagyon szép.

Kristóf: Másnap meghívtak egy nagy LMBTQ filmfesztiválra, hogy megnézzek egy filmet, és elhívtam őt is. Épp a SZIGET fesztivál Magic Mirror sátrának programján dolgoztam, és arra gondoltam, izgalmas volna meghívni őt vendégnek. Kicsit tétovázott, azt hitte, hogy az angol nyelvtudása nem elég jó, de végül beleegyezett – a film kezdetekor azonban nem volt sehol. Felkészültem a legrosszabbra – arra gondolva, hogy soha többé nem veszem komolyan a Grindrt. Leültem a vetítőteremben és próbáltam a történetre figyelni. Körülbelül 35 perccel később kinyíltak az ajtók, és még a mozi sötétjében is tudtam: csak ő lehet az.

Nimi: A vártnál később fejeztem be egy próbát a Nemzeti Színházban, és mire végeztem, majdnem feladtam a randit – próbáltam hívni, de a telefonja ki volt kapcsolva. Azonban arra gondolva, hogy milyen szép volt a tegnap este, úgy döntöttem, hogy félreteszem a bizonytalanságomat, és megkértem egy barátnőmet, hogy vigyen el a motorjával. A moziterembe lépve azonnal megpillantottam őt – a szőke srácot, göndör fürtökkel. Elnézést kértem, és bemásztam a sor közepére, hogy csaknem egy órát üljünk egymás mellett szó nélkül, és próbáltam úgy tenni, mintha érteném a filmet, de az igazat megvallva sokkal jobban érdeklődtem az illata, az érintése iránt, és hogy milyen szép a mosolya, ahogy néha-néha felém fordul.

Kristóf: A film után életünkben először beszélhettünk egymással személyesen. Leültem mellé a járdaszegélyre – szerény volt, édes, szexi. Hamar elhatároztuk, hogy itt az ideje inni egyet, amiből kettő lett, majd sok. Elmeséltem neki, hogy az íráson kívül főzőtanfolyamokat és vacsorákat is tartok, majd amikor megkérdezte, hogy „milyen ételeket főzöl?”, elpirultam, és elmondtam, hogy 100%-ban növényi alapokon étkezem. Legnagyobb meglepetésemre azt mondta: „Komolyan? Én is vegán vagyok!” Az „ennek így kellett lennie”-érzés egy teljesen új szintre ugrott.

Nimi: Emlékszem, a tetoválásokról kezdtünk beszélgetni, és arról, hogy mindkettőnknek elég sok van, majd elkezdtük mutogatni őket egymásnak. Ekkor már világosan megértettem, hogy én akarom ezt a srácot, és nem fogom eljátszani a „nem szexelek az első estén” játékot. Ez volt az egyik legérzékibb dolog, ami valaha történt velem – ahogy egymás mellett ültünk a bárban, sok emberrel körülöttünk, és felemeltük a felsőnket, hogy megmutassuk egymásnak, milyen tetoválás van a bőrünkön.

Kristóf: Hajnali fél 4 volt, mire a háza felé tartottunk. Mindenre készen álltam. Egymás mellett sétálva egyszer-egyszer összeért a kezünk, majd megérkeztünk a lakásához, egy nagyon hosszú másodpercig néztem rá, közelebb léptem, az arcára tettem a kezem és megcsókoltam. Úgy éreztem, jó fél óráig tartott – egyszerűen elvesztettük a realitásérzékünket. Nem akartam rámenős lenni egy ilyen heves csók után, de azt sem tudtam elképzelni, hogy csak úgy hátat fordítsak – mindkettőnk számára nyilvánvaló volt: most rajta a sor, hogy cselekedjen.

Nimi: „Akarsz feljönni hozzám és nálam aludni, ahelyett hogy visszabiciklizz az óváros kikötőjébe?” – kérdeztem tőle, tudván, hogy egy vitorláson lakik, amit otthonná alakított, hozzátéve: „Csak aludni fogunk… persze.” Úgy tűnt, nagyon elégedett volt az ötlettel. Felmentünk az emeletre, fogat mostunk, adtam neki egy kényelmes pizsamanadrágot, csak hogy tíz perc múlva levetkőztessük egymást. Átfutott a fejemen, hogy mi lesz, ha ezt a tökéletes randevút ezzel a dögös sráccal egy újabb Grindr-kalanddá változtatom ezzel az elhamarkodott lépéssel, de miután megosztottam vele aggodalmamat, azt mondta: „Az az igazság, hogy bármivé válhatunk, és semmivé is – az, hogy most szexelünk vagy nem szexelünk, nem fogja eldönteni, hogy együtt maradunk-e vagy sem.”

Kristóf és Nimi: Anélkül, hogy szégyent, félelmet vagy bizonytalanságot éreztünk volna, egymáséi lettünk – nem törődtünk a jövővel vagy a múlttal. Azt tettük, amit mindketten akartunk. Másnap reggel az első közös kávézás olyan volt, mint a mostani reggelek – több mint 6 évvel később, amikor együtt lakunk abban a házban, amit közösen vettünk egy kis görög faluban a tenger mellett. Mi történt közben? Nos, mi például összeházasodtunk. És megtanultuk egyszer s mindenkorra: senki sem mondhatja meg, mi a jó és mi a rossz hely a nagy találkozásra – az egyetlen szabály, hogy megtaláld a számodra megfelelő embert az, hogy a saját szabályaidat kövesd.

És amikor a szabályrendszer(telenség)ed véletlenül egyezik egy másik személy prioritáslistájával, akkor…nagy szerencséd van.

Steiner Kristóf és Nimrod Dagan
Instagram: @kristofsteiner és @nimrodagan