Tengerparton, repülőn, vonaton, hegytetőn, kerti padon, fűben fekve, randira várva, fagyit nyalva, jegeskávét kortyolgatva, vagy csak reggel a villamoson együtt izzadva a többi emberrel – olvasni bárhol és bármikor lehet és érdemes. A nyaralás talán a legjobb alkalom arra, hogy bepótoljuk azt a betűmennyiséget, amivel elmaradtunk (már ha voltak valamilyen céljaink), ráadásul a hosszú nappalok miatt az áramszámlán is spórolhatunk ilyenkor – tiszta haszon! Nincs más hátra tehát, mint megtalálni a megfelelő könyvet – mi most négy új megjelenést ajánlunk a figyelmetekbe.
Esze Dóra: Hotel Hamlet / Kalligram, 2019
Ahogy ez a címéből is kiderül, Esze Dóra legújabb regénye egy Shakespeare-átdolgozás, amely ezúttal királyi udvar helyett egy helsingöri hotelben játszódik. A történet narrátora Jan, a hotel homoszexuális portása, aki 11 évesen egy autóbalesetben elvesztette a szüleit, ráadásul egész életére megnyomorodott. Nővérével, Philippával, és annak pasijával, Stellannal él együtt – utóbbi egy börtön szociális munkása, ahonnan rendszeresen hoz haza „inspiráló” sztorikat a régóta hobbi szinten írogató Jannak, aki testvére és a férfi kapcsolatán keresztül érti meg jobban saját lelki világát is. Mindezt keretezi a Hamlet története: miután a „dán királyfit” leváltják a vezérigazgatói posztról, Jan titokban hűséges marad hozzá lélekben. Az élet csak akkor bolydul fel a hotelben, amikor megérkezik a norvég kaszinómaffia – míg az angol dráma ezen a ponton lezárul, Esze Dóra regénye itt válik igazán izgalmassá.
Légrádi Gergely: Napfénytető / Jaffa, 2019
Azt nem tudom, a kedves olvasó hogy van vele, de a napfénytető számomra a szabadság, a felszabadultság egyik szimbóluma (lásd a rajta kihajoló, boldogan sikoltozó filmszereplőket) – ezzel szemben Légrádi Gergely novelláskötete beszippant és ráül az ember lelkére, elméjére. De a legjobb értelemben. Szinte mérnöki pontossággal szabott, sok esetben alig néhány soros, csupasz és tömör történetei sokszor nyitva maradnak, maximális szabadságot (és egyben terhet) adva az olvasónak. Témái egyszerűek, hétköznapiak, mindannyiunkat érintő családi, baráti, szerelmi ügyek, megfogalmazásuk miatt viszont nem eresztenek egyhamar. Platánfák alatti filozofáláshoz tökéletes társ ez a kötet.
Lesi Zoltán: Magasugrás / Prae.hu, 2019
Az 1936-os berlini olimpia a 20. század egyik legtöbb port kavaró sporteseménye volt, hiszen a náci Németország itt mutathatta meg a világnak minden elsöprő emberi erejét. Lesi Zoltán verses levélben írta meg két magasugró igaz történetét: Gretel Bergmann helyett, akit zsidó származása miatt eltiltottak a versenyzéstől, Dora Ratjen indult a világversenyen. Doráról azonban később kiderült, hogy interszexuális (azaz nem egyértelműen férfi vagy nő), így kizárták a versenyből, rekordjait érvénytelenítették, érmeit elvették. Kevés kurrensebb témát választhatott volna a szerző, hiszen a sportban mind a mai napig téma a versenyzők biológiai és társadalmi nemének összeegyeztethetősége – mindezt pedig egy olyan történet segítségével mutatja be, amelyben a származás és a nemi identitás (tehát olyan dolgok, amiket senki sem választ) életeket határozhatnak meg az előítéleteknek köszönhetően.
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt / Magvető, 2019
Nádasdy Ádám legújabb verseskötetét olvasgatva különös otthonosság-érzés töltheti el az olvasót. Kicsi, hétköznapi momentumokat ragad meg, de közben fontos, nagy ráébredéseket oszt meg velünk – vagy éppen az egyszerű sorok hatására mi magunk élhetünk át heuréka-pillanatokat. Mintha egy baráttal beszélgetnénk a fülledt nyári éjszakában, és titkokat vallanánk meg egymásnak, amiknek nappal nincs helyük.
