Itthon

Az ENSZ-nek sem tetszik, ahogy a magyar kormány az LMBTQ közösségel bánik

Bár a sajtó ingerküszöbét ritkán éri el, az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogi főbiztossága (Office of the United Nations High Comissioner for Human Rights – OHCHR) rendszeresen emeli fel a hangját a magyar kormány szexuális kisebbségeket kirekesztő törvénymódosításai ellen – számol be a 444.hu.

Csak az elmúlt két évben 13 alkalommal jeleztek jogsértéseket, legutóbb, december 15-én az ENSZ Emberi Jogi Tanács 5 szakértője a szivárványcsaládok törvényi szintű betiltása miatt tiltakozott. A nyílt levél aláírói figyelmeztették a kormányt, hogy tudomásukra jutottak a törvények, amelyek alapvető jogokat sértenek.

Szerintük azok kirekesztő módon a család fogalmát ellenkező nemű párok kapcsolatára szűkítik le, az azonos nemű párokat kizárják az örökbefogadó szülők köréből, a gyerekek nevelésének egyetlen helyes útjává pedig a „keresztény kultúra” és a gyerekek születésekor meghatározott neme szerinti nevelést teszik. A levél szerzői ezért „tisztelettel arra kérik” a magyar kormányt, vonja vissza a hivatkozott törvényjavaslatokat, elejét véve ezzel a jogsértéseknek.

 

Lobog a szélben az ENSZ és az LMBTQ-mozgalom zászlaja

 

Mint tudjuk, ekkor a levél már süket fülekre talált, hiszen aznap szavazta meg 135 igen és 55 nem, valamint 5 tartózkodás mellett a magyar országgyűlés Fidesz-KDNP többsége, valamint a Mi Hazánk Mozgalom független képviselői a Polgári Törvénykönyv örökbefogadással kapcsolatos részének módosítását, amelynek hatálybalépése tavasz elején várható.

A módosított törvénynek köszönhetően az azonos nemű pároknak semmi esélyük nem maradt, hogy örökbefogadás útján gyerekük legyen és családot alapítsanak. A helyzet óriási felháborodást váltott ki.

A Parlament ugyanezen a napon megszavazta az Alaptörvény módosítását is 134 igen, 45 nem és 5 tartózkodás mellett. A családfelfogás és a gyermeknevelés kapcsán bekerült: “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Illetve:

Az anya nő, az apa férfi.

 

A kormány az elfogadott törvényeket december 18-án kelt válaszlevelében védte meg, alaposan kiverve a biztosítékot a figyelmeztető levél szerzőinél. Különösen az keltett felháborodást, hogy a kormány, szembe menve a bármilyen védett tulajdonság alapján kirekesztést tiltó emberi jogi normákkal, kikérte magának a jogot, hogy maga határozza meg, mi számít családnak.

Érvelése szerint a nemzetközi jog eleve azért nem határozza meg, mi a család, mert az államok szuverén kompetenciájaként kezeli ezt a kérdést. „Magyarország Alaptörvénye ebben a szellemben határoz meg közös értékeket, amik áthatják az ország jogrendszerét, és egyben a természet megváltoztathatatlan törvényeit tükrözik” – fogalmaz a magyar levél, ami szerint pusztán a „biológiai igazság” került az alaptörvénybe „az anya nő, az apa férfi” mondattal, ami önmagában „nem jelenti bármilyen társadalmi csoport jogainak korlátozását”.

A 444.hu forrásai szerint ezt az érvelést találták „mélyen nyugtalanítónak” a jelentéstevők, hiszen egyértelműen kiforgatja a nemzetközi jog rendszerét. Az ugyanis valóban nem definiálja a család fogalmát, de nem azért, mert ezt más szereplőnek kéne megtennie, hanem mert egyáltalán nem szabadna önkényesen leszűkíteni ezt a társadalmi intézményt.

Amivel szintén nem tudtak mit kezdeni a jelentéstevők, az a kormány levelének hangvétele. Az udvarias hangvételű ENSZ-levéllel szerintük óriási kontrasztban áll, ahogyan a kormányzati reakció helyreteszi a nemzetközi szervezetet, miért nincs joga beleavatkozni a magyar kormány dolgaiba a kérdésben.

Az ENSZ és a tagállamok kormányai közti kommunikáció szabályai alapján nem lesz „harmadik forduló” a levélváltásban. Az, hogy a magyar kormány megtagadta a jogsértő törvények visszavonását, az ország négyévenként esedékes menetrend szerinti emberi jogi értékelésébe számít majd bele.

Aggasztónak találjuk, hogy a magyar jogrendszer heteroszexuális párokra szűkíti le  a család, illetve a házasság intézményét, hiszen tovább súlyosbítja az ettől eltérő családok megbélyegzettségét, és teret ad az azonos nemű párok diszkriminációjának” – kommentálta az ügyet a 444-nek az emberi jogi főbiztosság.

Hozzátették, „nyugtalanítónak” találják a kilencedik alkotmánymódosítást is, amivel az állam „a gyerekek születéskori nemét jelöli ki az identitásuk alapjául.

Ez a gyakorlat komoly aggályokat vet fel az állampolgárok önrendelkezéshez való jogával kapcsolatban, és ugyancsak növeli a kijelölt iránytól eltérő emberek megbélyegzettségét, velük szemben az erőszak, a meghurcolás és a bántalmazás kockázatát” – fogalmazott a Michelle Bachelet, volt chilei elnök által vezetett szervezet.

 

hirdetés
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb