Állatbarát vagyok. Macskát tartok, és jóban vagyok vele. Mindig is meggyőződésem volt, hogy erről a macskám épp ugyanezt mondaná. De amióta hallottam Évát és Mirót az állatok elnyomásáról és fajizmusról beszélni, kételkedni kezdtem magamban. És mintha a macskám is máshogy nézne rám. Rabszolgatartó vagyok? Vagy egy intelligens állat, aki egy másik állattal társként él együtt? És te? Gyere el a LIFT állatjogi workshopjára, és derítsd ki! Tudd meg, hogyan élhetsz együtt állattársaddal úgy, hogy az neki is jó legyen!
Hogy kerül az állat a LIFT-be?
A LIFT egy olyan közösségi felvonó, amibe ha beszállsz, magad és mások felé is nyitsz. Éva és Miró állatjogi workshopján például az állatok felé. Érdekes és összetett kísérlet lesz, hiszen LIFT-en eddig ilyen még nem volt.
Miről is lesz szó? A programon terítékre kerül a rasszizmus, a szexizmus, a homofóbia, a diszkrimináció, illetve a fajizmus és a különböző diszkriminált csoportok közötti összefüggések. Emellett a szervezők beszélni fognak arról is, hogy az emberi jogok és az állatok jogai hogyan hatnak egymásra, hogyan kapcsolódnak össze. És, hogy mi az összefüggés a társadalmi egyenlőségi mozgalmak, illetve az állatjogi, állategyenlőségi mozgalmak között. A teljes kép megalkotásához vegyünk sorra néhány történelmi vonatkozást.
Egy kis jogegyenlőség történet
Az emberiség történelmét végig kísérte az alacsonyabb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező csoportok elnyomása. Ezt bizonyos szinten és módon a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Az elnyomás mindig megkülönböztetésen, vagyis diszkriminációra alapszik. Például, néhány évszázada még teljesen természetes volt a rabszolgatartás, vagy az, hogy a nők a férfiak tulajdonát képezték. A világ bizonyos pontjain pedig a homoszexualitást még ma is halálos bűnnek tartják. Szerencsére az emberi gondolkodás az elmúlt évszázadok során sokat fejlődött, és egyre jobban sikerül lebontani az elnyomás emelte falakat, ha olykor csak tégláról téglára is.
Az emberjogi mozgalmaknak fejlődése azon a felismerésen alapszik, hogy az embereket, mint érző tudatos élőlényeket vették számba. Ezek alapján kezdődött el az abolicionista mozgalom is, ami a rabszolga felszabadító mozgalomból nőtte ki magát, de mára már nem csupán emberjogi mozgalomként van jelen.
És most jön az „állatira” fontos rész: a tudomány fejlődésével a kutatók rávilágítottak arra is, hogy az állatok is tudatos, érző lények, ugyanúgy, mint mi, emberek. A fogva tartás, kínzás, bántalmazás ugyanolyan frusztrációt, mentális és fizikális tüneteket produkál bennük, mint az emberekben. Ezért vallja azt az abolicionizmus, hogy a szabadságjogokat az állatokra, vagyis a nonhumán életformákra is ki kell terjeszteni, őket sem lehet diszkriminálni.
De mi az a fajizmus?
A fajizmus a rasszizmushoz és a szexizmushoz hasonló diszkrimináció. Az emberi jogi gondolkodás fejlődésének hátterében az áll, hogy felismertük: nem igazságos az, ha az egyik társadalmi csoport érdekeit figyelembe vesszük, míg egy másikét figyelmen kívül hagyjuk. Ilyen igazságtalanság persze csak ott történhet, ahol érdekek vannak – ha nincs érdek, nincs mit megsérteni. Az egyik legerősebb közös érdek pedig, ami nem csupán az emberekre jellemző, hanem mindenfajta más érző, pszichológiailag autonóm lényre, az az életben maradás érdeke. Az ember is, az állat is életben akar maradni. Ez a közös érdek nyomós érv az abolicionista felfogás mellett.
Egy példa a megértéshez: társállat és háziállat. Van különbség? Természetesen. A társállatainkat személyként, egyéniségként ismerjük fel, óvjuk, védjük őket, családtagként tekintünk rájuk, és megvisel, ha itt hagynak bennünket. Míg egy klasszikus háziállatot leggyakrabban tárgynak, élelmiszernek tekintünk, fogyasztjuk őket. Gondolom, a legtöbbünket kiráz a hideg már csak a gondolattól is, ha a kedvencünket elképzeljük salátakörettel egy tányéron. (Nem, nem ezért nézett furcsán a macskám.)
Persze el kell mondani, hogy a fajizmus elleni küzdelem eszméjének kiterjesztése nem azt jelenti, hogy ugyanúgy bánjunk az állatokkal, mintha emberek lennének. Inkább azt, hogy komolyan vegyük az érdekeikhez fűződő dolgokat, mert minden élet védelmet érdemel.
Ezek után mondhatjátok, hogy most aztán semmi újat nem olvastatok, hiszen nem zsarnokoskodtok kedvencetek felett, nem kínoztok indokolatlanul állatokat, sőt, még a legyet sem csapjátok le, hanem inkább szélnek eresztitek (mi is ezt szoktuk). Mégis érdemes elgondolkodni azon, amire a workshop tartói is felhívják a figyelmeteket. A társadalom elnyomott csoportjai jelenleg is harcolnak a diszkrimináció ellen, ugyanakkor maguk is részt vesznek az elnyomásban azzal, hogy támogatják a náluk kisebb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező csoportok elnyomását. Például az állatokét. Ha otthon, a kedvenc társállataiddal nem is teszed, a többivel vajon megteszed?
A nyomok a LIFT-be vezetnek. Gyertek el, állati jó lesz!
Szerző: Mihu
A LIFT további progranjairól tájékozódhatsz a fesztivál Facebook oldalán: https://www.facebook.com/liftfesztival
A workshoptartókkal, Évával és Miróval készült Rádió Q interjút meghallgathatod itt:
A fotók illusztrációk. Fotós: Erdélyi Tea
