Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a kormány „gyermekvédelminek” nevezett, valójában gyűlöletkeltő népszavazásának egyik kérdését elkaszáló Kúria-döntést. Ennek következményeként mégis lehet népszavazást tartani az alábbi kérdésről: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?” – olvasható a testület tájékoztatójában.
A Kúria októberben döntött úgy, hogy ez a kérdés nem hitelesíthető, mert a népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény megváltoztatására, márpedig bárhogyan válaszol egy érvényes népszavazáson a többség erre a kérdésre, mindenképp az Alaptörvény módosítása válna szükségessé.
A Kúria azt is kimondta, hogy nem lehet általánosan elvonni a kiskorúak jogát bizonyos kezelések igénybevételére, mert ezzel alapvető jogaik gyakorlásától fosztanák meg őket. A gyermekeknek is joguk van az önrendelkezéshez és a testi integritásukhoz, a kezelés igénybe vételéről szóló döntés meghozatalának általános – az életkortól és döntési képességtől független – tiltása pedig az önrendelkezési jog lényegét vonná el.
A kormány emiatt fellebbezett az Alkotmánybíróságnál. A testület úgy látja, hogy bármelyik válasz is kerüljön fölénybe a népszavazáson, lehetséges lesz az Alaptörvénnyel összhangban lévő jogalkotás.
„A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet” – írják az indoklásban.
Mivel így Alaptörvény-ellenesnek látják a Kúria döntését, megsemmisítették azt. December elején több jogvédő szervezet is azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát, és hagyják helyben a Kúria korábbi döntését.
“A kormány láthatólag úgy gondolja, hogy a népszavazási kezdeményezéseit a Kúria nem akadályozhatja meg, mi viszont alkotmánybírósági beadványunkban kiálltunk a Kúria döntése mellett. A kormány alaptalanul támadja a Kúria döntését, ezért az Alkotmánybíróság nem adhat helyt a kormány kérelmének, akkor sem, ha ezzel megállítja az alkotmányellenes népszavazási kezdeményezést” – mondta akkor Aujeszky Nóra, a TASZ jogásza a beadványról.
„Világosan kiderült, hogy mire használja a kormány azt az eszközt, amit 2019 decemberében egy salátatörvénnyel erőltetett át a parlamenten: a bíróságokról szóló szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy a politikailag fontos ügyekben a független bíróságok ítéletét megkerülhesse, és az Alkotmánybíróságot használhassa fel a politikai céljai elérésére. Nagyon fontos, hogy az AB ne engedje ezt, és utasítja el a kormány indítványát.” – tette hozzá akkor Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Orbán Viktor legutóbb december 14-én, Sopronban hozta szóba a népszavazást.
Orbán Viktor: Jogunk van nemet mondani a brüsszeli emberkísérletekre
