A TIME a világ legbefolyásosabb emberei közé választotta a Meseország Mindenkié egyik megálmodóját
A TIME beválasztotta Rédai Dorottyát 2021-ben a világ 100 legbefolyásosabb emberének éves listájára. Az elismerést Rédai Dorottya azért kapta, mert vezető szerepet játszott a Meseország mindenkié című, 2020-ban megjelent mesekönyv megjelentetésében és hazai és nemzetközi sikeressé tételében. A tizennyolcadik éve megjelenő lista a világ legbefolyásosabb személyeinek innovatív munkáját, teljesítményét és hatását ismeri el.
A Meseország Mindenkié a magyarországi és világszerte erősödő LMBT-ellenes politikai kampányok idején az inklúzió és az LMBT+ jelenlét szelíd, de rendíthetetlen kifejeződése maradt. A könyv világszerte olyan hatalmas érdeklődést keltett, hogy a következő évben 8 európai nyelven fog megjelenni.
A Meseország mindenkié projekt célja egy olyan alternatív, emberi jogi megközelítésű mesekönyv megalkotása volt 6-12 éves gyerekeknek, amely a sokszínűséget és társadalmi igazságosságot helyezi középpontba. A könyv 17 olyan mesét tartalmaz, amelyek hősei hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartoznak. Témái többek között a kirekesztés, megbélyegzés, elfogadás, sokféleség, örökbefogadás, gyerekek elhanyagolása, családon belüli erőszak, idős szülők gondozása, mélyszegénység, jótékonyság, nemi sztereotípiák és ezek áthágása, azonosnemű szerelem, nemváltás, önelfogadás, felvállalás, önmegvalósítás.
„A Labriszban 2-3 éve felmerült, hogy milyen jó lenne, ha egyrészt a fiatalabb korosztályt is meg tudnánk szólítani, másrészt nemcsak az LMBT+ embereket érintő társadalmi problémákkal foglalkoznánk, hanem más társadalmi egyenlőtleségekkel, hátrányos helyzetű csoportokkal, kirekesztéssel is” – emlékszik vissza Rédai Dorottya. „Az ezekhez kapcsolódó érzések, élmények, tapasztalatok más csoportokban is hasonlóak, akár az egyik megélésén keresztül is meg lehet érteni, hogy egy másik csoportot érintő igazságtalan bánásmód miért ugyanolyan rossz. Ezek a kérdések már óvodásoknál, kisiskolásoknál is felmerülnek, de a pedagógusok gyakran nem tudnak mit kezdeni ezekkel a témákkal. A mesék ebben jó közvetítők lehetnek, hiszen azokon keresztül akár áttételesen is érinteni lehet nagyon fontos kérdéseket” – magyarázza a mesekönyv pedagógiai megközelítését.
A könyv, miután szélsőségesen negatív fogadtatásban részesült szélsőjobboldali és kormánypolitikusok részéről, sikerkönyvvé vált, és több lett, mint mesekönyv: az elnyomás és hátrányos megkülönböztetés, az LMBT+ embereket diszkrimináló politikák elleni tiltakozás jelképévé vált. 2020 szeptember óta több, mint 30,000 példányban kelt el.
„Nagyon büszkék vagyunk Dorottyára, ez az első nagy nemzetközi elismerés az egyesület több mint 20 éves létezése alatt. Az emberi jogok nem érhetnek véget országhatároknál, figyelnünk kell egymás értékteremtő munkájára” – mondta Takács Mária filmrendező, a Labrisz egyik alapító tagja és ügyvivője.
Rédai Dorottya kiemelte, hogy egy ilyen mesekönyv létrehozása, terjesztése, gondozása, valamint a könyv körüli sajtóérdeklődés és a kialakult politikai helyzet kezelése óriási erőfeszítést és sok ember kitartó munkáját igényli. „Szeretném kifejezni hálás köszönetemet a szerzők, a szerkesztő, a grafikus, a technikai szerkesztő, a Labrisz-aktivisták és -önkéntesek munkájáért, valamint megköszönni a könyvszakma, a sok pedagógus és szülő támogatását. Nélkülük nem jöhetett volna létre és nem lett volna ilyen sikeres ez a könyv. Bízom benne, hogy ez az elismerés másokat is arra ösztönöz és bátorít, hogy ne adják fel a szexuális és más kisebbségek egyenlőségéért folytatott küzdelmet, még akkor sem, ha ez sokszor nehéz, kimerítő, reménytelen vagy ijesztő.” Hozzátette, hogy „a listán való szereplés nemcsak rólam és nekem szól, hanem visszajelzés a közösségnek, amely megerősít bennünket abban, hogy láthatóak vagyunk, erősek vagyunk együtt, és közös munkával jelentős dolgokat tudunk létrehozni.”
Rédai Dorottya 2004 óta a Labrisz Leszbikus Egyesület tagja, jelenleg egyik ügyvivője, a Melegség és megismerés iskolai program egyik vezetője, a Meseország mindenkié projekt koordinátora. Aktivista munkája mellett tudományos tevékenysége is jelentős, amelyet 2020-ban az Emma Goldman Snowball díjjal ismertek el. Jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének kutatója. Tudományos és civil érdeklődése középpontjában a nemek oktatásbeli esélyegyenlősége, a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a közoktatásban, a szexuális kisebbségek helyzete az oktatásban, és a nemek közti esélyegyenlőség megteremtését elősegítő pedagógiai módszerek és tananyagok fejlesztése áll.
A Labrisz Leszbikus Egyesület 1999-ben azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a nők szexuális kisebbségeinek hátrányos megkülönböztetésére, képviselje érdekeiket, és oldja a velük kapcsolatos előítéleteket. Az egyesület célja a leszbikus, biszexuális és transznemű nők önelfogadásának és láthatóságának erősítése, biztonságos, támogató közeg nyújtása, valamint a női és feminista önszerveződő közösségek munkájának szakmai támogatása. Célja a hazai leszbikus és feminista kultúra feltárása, gazdagítása, és a szélesebb társadalommal való megismertetése is. Céljaik megvalósítása érdekében közösségi és kulturális eseményeket szerveznek, ismeretterjesztő és irodalmi kiadványokat gyűjtenek és jelentetnek meg, valamint oktatási programot működtetnek. Ez utóbbi léte az erősödő állami homofóbia törvényi megnyilvánulásai miatt 21 évvel a megalapítása után veszélybe került, de a program aktivistái bíznak benne, hogy tudják folytatni a munkájukat.
A teljes lista a TIME 09.27-10.04-ei számában fog megjelenni az újságosoknál szept. 17-én, online pedig máris olvasható a time.com/time100 oldalon.