A sport szervezetre gyakorolt hatása olyan dolog, ami mindenkit érint kortól, nemtől és életviteltől függetlenül. A megfelelően működő immunrendszer segítségével szervezetünk képes felismerni egyes külső fertőzéseket és saját beteg sejtjeinket is. Az emésztőrendszerünknek pedig gyakorlatilag létszüksége a rendszeres mozgás. Ezt a két igen bonyolult rendszert egyszerűen erősíthetjük egy dologgal: a sportolással.
Immunitás
Több esetben olvashatunk arról, hogy a rendszeres mozgás erősíti az immunrendszerünket, de azt kevesen tudják, hogy ez a folyamat pontosan hogyan is megy végbe. Az intenzív testmozgás megnöveli a szervezet oxigén- és tápanyagigényét, emellett fokozza a vér szállítókapacitását is. A rendszeresen sportolóknál intenzívebb a vérképzés, aktívabb a vörös csontvelő, valamint intenzívebb a vérkeringés, ami azt eredményezi, hogy nehezebben maradnak meg a kórokozók, a vér ugyanis több ellenanyagot (úgynevezett felületi antitestet) szállít a szervezetben.
A stressz, ha hosszabb távon kísér minket, rombolóan hathat az immunitásunkra. Azonkívül, hogy az edzés az egész testre pozitív hatással van, számos összefüggés bizonyítja stresszcsökkentő hatását is. Így nemcsak fizikai értelemben végez igazán jó munkát a sport a szervezetünk, de lelkileg is hatással van ránk, hiszen a mozgás alatt feloldódunk, lemegy rólunk az egész napi stressz, és a végén nem marad más, csak boldogság, amit az endorfinnak köszönhetünk – és persze magunknak, hogy megcsináltuk.
Emésztőrendszer
A bélrendszer sokkal több, mint amit hiszünk róla, elképesztő, milyen összetett folyamatokat menedzsel azért, hogy fittek, egészségesek és energikusak legyünk minden nap. A jól működő anyagcsere-folyamatok egyik szuperképessége, hogy megvédik a szervezetet a betegségektől. Azért, hogy ez az egyensúly megmaradjon, szükséges hozni a heti mozgásminimumot: intenzív mozgásból alkalmanként 20-35 perc, könnyebb forma esetén legalább 50-60 perc szükséges ideálisan heti két-három alkalommal. Ha belegondolunk, akkor ezt nem annyira nehéz tartani, ha olyan mozgásformát választunk, amit szeretünk.
Vizsgálatok szerint a mozgásszegény életmódot folytató emberek gyakran panaszkodnak krónikus székrekedésre, valamint ehhez kapcsolódó aranyeres panaszokra. Az is bizonyított tény, hogy az ülő életmódot folytatók körében lényegesen gyakoribbak a gyomor- és bélrendszer rosszindulatú daganatai, ami nem meglepő, hiszen a léha bélmozgás következtében a béltartalom a benne található méreg- és rákkeltő anyagokkal együtt hosszabb időt tölt a bélcsatornában, így hosszabb időn át fejti ki káros hatásait. A rendszeres mozgást végzők bélmozgásai élénkebb, székletürítésük rendszeresebb, ami csökkenti az említett kockázatokat.
Több kutatás is bizonyította már, hogy a mozgás még a tumorok kialakulásának valószínűségét is csökkenti. Egy tanulmány szerint a vizsgált 65 ezer, rendszeresen sportoló amerikai nőnél jóval ritkábban fordult elő a változókor után mellrák, mint kevésbé aktív társaiknál. Az is bizonyított tény, hogy a sport csökkenti a vastagbélrák valószínűségét. Ugyanilyen tény, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stroke-ot, a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkenti, valamint a cukorbetegség kialakulására is 30 százalékkal kisebb esélyünk van, ha rendszeresen mozgunk.
Azt gondolom, a fenti kutatások és a leírtak nyomos érvek a mozgás mellett. Legyetek jók és persze mindig mozgásban!
Majer Reni
Instagram: @majerreni
Ez a cikk a Humen Magazin 2021/3. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!
