„Bizonyos civil szervezetek, LMBTQ-aktivisták egyszerűen elmentek iskolákba, óvodákba, és olyasmikről kezdtek beszélni a gyerekeknek, amikről a szülők maguk akartak” – mondta korábban Szijjártó Péter. Mindezt még jóval azelőtt, hogy a kormány megjelentette volna rövid, népszavazásra buzdító kampányvideóját, amelyben egy kisiskolás mesél az anyjának arról, hogy „nemi átalakító kezeléseket népszerűsítettek” az órán. Hogy ennek mennyi valóságtartalma van, azt sejthetjük. Modolo Ákossal, a Szimpozion Egyesület egyik vezetőségi tagjával, a Melegség és megismerés óraadójával így többek közt arról beszélgettünk, mit jelent pontosan és hogyan zajlik az iskolai érzékenyítés a kormány által támadott program keretein belül, mely korosztály számára a legfontosabb, hogy releváns információkat kapjon, de arról is mesélt, hogyan alakult a program sorsa az ellehetetlenítésére tett kísérletek dacára.
Óvodáskorban szexuális felvilágosítás – pardon?
„A Melegség és megismerés olyan iskolai program, amellyel a középiskolás korosztályt céloztuk meg, annál fiatalabbak a program 21 éves fennállása során sosem képezték a célcsoportunkat” – szögezi le rögtön az elején Modolo Ákos hozzátéve: amellett, hogy korábban a középiskolai foglalkozások tették ki a meghívásaik nagy részét, mellette még egyetemekre, cégekhez és más civil szervezetekhez vitték, viszik a programot.
De vajon mit is takar a gyakorlatban a sokat emlegetett mumus: a szexuális felvilágosítás? „A közbeszédben teljesen félre van értelmezve és tévesen is használják ezt a kifejezést. A felvilágosító – vagyis inkább érzékenyítő – órákon ugyanis nem a szexuális praktikák explicit kitárgyalása folyik, nem magáról az aktusról mesélünk, hanem az emberi kapcsolatokról, érzelmekről, a szerelem és az identitás sokszínűségéről – korosztálynak megfelelően. Emellett emberi történetekről, sorsokról és rajtuk keresztül az LMBTQ emberek társadalmi helyzetéről beszélgetünk” – fejti ki. Majd utóbbi kapcsán hozzáteszi, hogy nem is feltétlenül kell az LMBTQ közösség tagjának lenni ahhoz, hogy valaki azt érezze, más, mint a többiek, hogy kirekesztik.
A program célcsoportja tehát a középiskolások, a 14 év felettiek
Akiknek az életében a serdülőkorba lépve egyre hangsúlyosabb szerepet kap a vonzalom, az érzelmek, a szerelem. „Attól, hogy a kormányzat azt mondja, nem lehet 18 éves kor alatt LMBTQ témákról az iskolában beszélni, attól, hogy tabusítják, ezek létező jelenségek, és a középiskolásoknak lenne rá igényük, hogy beszélgessenek róluk” – mondja Modolo Ákos. Hozzáteszi, az a benyomása, mintha a kormány azt a látszatot próbálná kelteni, hogy az utóbbi 1-2 évben indult el az LMBTQ lobbi »támadása« a gyerekek ellen. „De azt elfelejtik megemlíteni, hogy már 21 éve működik a program, azóta számtalan középiskolában voltunk, és mégsem dőlt össze a világ, nem lett minden diák meleg vagy transznemű azok közül, akiknek érzékenyítő órát tartottunk” – hangsúlyozza.
Az iskolai érzékenyítést (is) ellehetetlenítő törvény viszont gyakorlatilag a Melegség és megismerés program ellen íródott
Hiszen ahogy arra Modolo Ákos is rámutat: amellett, hogy vannak természetesen más projektek, amik magukban foglalnak érzékenyítést is, a Melegség és megismerés az egyetlen, kifejezetten LMBTQ iskolai érzékenyítő program, ami ezzel a céllal működött. És mivel a program gerincét – ahogyan azt Ákos már korábban említette – a középiskolai órák adták, a törvény miatt ez teljesen kiesett a tevékenységi körükből az elmúlt időszakban. „Az történt, hogy gyakorlatilag nem tudunk a középiskolákba menni, mert nem mernek minket meghívni. Több pedagógussal is beszéltünk erről, akik elmondták, hogy attól tartanak, ha meghívnának minket órát tartani, elveszítenék az állásukat, vagy retorzió érné őket az igazgatótól, a KLIK-től vagy a tankerülettől, esetleg a szülők panaszolnák be őket, vagy ott találnák magukat valamelyik kormányközeli lap címlapján. Szerintem teljesen érthető, hogy ezt a rizikót nem merik bevállalni” – mondja.
A program ugyanis csak meghívásos alapon működik, akkor és oda mennek, amikor és ahová hívják őket.
Erről pedig nemcsak az iskola vezetősége van tájékoztatva, hanem a szülők is. „Nem játszottuk és nem is játsszuk ki soha a szabályokat, titokban, fű alatt sehova nem megyünk” – mondja.
A másik probléma szerinte az, hogy a törvény jogi szempontból nagyon pongyolán, homályosan fogalmaz, nem egyértelmű, mi is van pontosan tiltva, és ha megszegik azt a tiltást, az milyen következményekkel jár majd. „Ebből is látszik, hogy a kormány csak kampányfogásnak szánta ezt az egészet, arra akarta használni, hogy a bázisukat feltüzeljék” – tette hozzá.
Bárhogy is, óriási érvágás a programnak, hogy gyakorlatilag egy tollvonással a kukába vágták 21 év értékes munkáját – ez azonban nem érte Ákosék csapatát teljesen váratlanul.
A vészforgatókönyv 2019 óta megvan
Azóta készülnek a programon belül arra, hogy mi lesz, ha kitiltják őket az iskolákból, mióta a Mi Hazánk Mozgalom homofób megmozdulásait a Fidesz támogatni kezdte. Ezért arra az esetre, ha nem fogják majd tudni direktbe elérni a fiatalokat, már abban az évben elkezdtek külön kifejlesztett tananyaggal a tanárok számára tréningeket tartani. „Mivel a tanárok, a szociális munkások és az iskolapszichológusok azok, akik napi szinten szorosan együtt dolgoznak fiatalokkal, így fontos, hogy legyenek eszközeik, háttérinformációik, amik lehetővé teszik, hogy segítsék azok a diákokat, akiknek ezzel kapcsolatban kérdéseik vannak. Az első tréningjeinken túljelentkezés volt, ami azt mutatja, hogy a pedagógusoknak is igényük van rá, hogy tájékozottak legyenek a témában. Nem hiába, hiszen egyre több az olyan diák, aki már a középiskolában felvállalja az LMBTQ identitását” – mondja, kiemelve, hogy a statisztikák szerint az utóbbi években nőtt az LMBTQ közösség láthatósága és az elfogadottsága is. A forgatókönyv egyik része tehát ez, a fiatalok indirekt elérése volt.
A másik pedig, hogy erősítik azokban a közegekben a jelenlétüket, amelyek nem tartoznak a közoktatás ernyője alá
Úgy mint az egyetemek, szakkollégiumok, ifjúsági klubok, illetve cégek. Természetesen eddig is jártak ilyen helyekre, de – ahogy Ákos korábban említette – a középiskolák tették ki a meghívásaik nagy részét. És mivel a program 21 éve alatt kiépített kapcsolatrendszerükben is a középiskolás kontaktok domináltak, mint rendszeres meghívók, ezért az adatbázikusat is szinte újra kell építeniük. Épp ezért Modolo Ákos arra kéri a Humen olvasóit, ha tudnak olyan egyetemről, cégről, ahol szívesen látnák őket a programmal, akkor jelentkezzenek.
„Ez a törvény egyszerűen arra jó, hogy öncenzúrát váltson ki a tanároknál. A bizonytalanság félelmet kelt, és valahol ez is a kormány célja. Hosszú távon viszont szeretnék optimista lenni, mert lehet, hogy rövid távon elvesztettük ezt a csatát, akár mint a Melegség és megismerés program, akár mint a hazai LMBTQ közösség, viszont tényleg minden kutatás, statisztika azt mutatja, hogy az utóbbi években szignifikánsan megnőtt a közösség láthatósága, elfogadottsága. És ez bizakodásra ad okot.”
