A tavalyi nagysikerű és történelmi jelentőségű – hiszen a világon nálunk volt ilyen először – után idén április hatodikán, szombaton ismét mindenkit vár a Magyar Aszexuális Közösség által szervezett Aszex Pride.
„Várunk mindenkit, aki rajta van az aszexuális spektrumon, és a szövetségeseinket is, akik szerint fontos az aszex láthatóság növelése” – olvasható a felvonulás Facebook-eseményének leírásában.
Az Aszexualitás Nemzetközi Napja április hatodika és a szervezők ehhez igazítva szerették volna megtartani a felvonulást. A gyülekező az ötödik kerületi Erzsébet téren lesz délután három órától, ahonnan a városligeti Vajdahunyad várához sétál a tömeg, ahol beszédekkel zárul az esemény – meséli Sulyok Viktória, a Magyar Aszexuális Közösség alapító tagja, akit az Aszex Pride részleteiről kérdeztük.
Tavaly a világon először Budapest adott otthont Aszex Pride Felvonulásnak. Milyen volt a rendezvény visszhangja?
Túlnyomóan pozitív, egy csomóan támogatásukról biztosítottak minket, és sok új arc jelentkezett a Facebook-csoportunkba, de emellett sajnos kaptunk egy rakat online gyűlöletet is – főleg névtelenül. Engem főszervezőként személyesen megtaláltak nem túl szimpatikusnak tűnő arcok közösségi médián, volt, aki azt írta, hogy csak azért regisztrált a Facebookra (felteszem, álnéven, ezt ő már nem fűzte hozzá), hogy nekem írhasson. Hát… Jó neki, hogy ennyi ideje van. Vagy inkább rossz, hogy nem ennél értelmesebb tevékenységekkel tölti ki.
A közösség tagjai, és te magad hogyan éltétek meg azt a napot?
Nekem iszonyatosan izgalmas nap volt, egyrészt azért, mert Aszex Pride-ot előttünk még soha nem tartottak, másrészt azért, mert még soha nem szerveztem ekkora megmozdulást. Persze nem lehetett előre tudni, hányan fognak eljönni. Végül 150 fő körül voltunk, ami a szemerkélő esőt és a korlátozott hirdetési lehetőségeinket figyelembe véve szerintem szuper eredmény.
A közösségből többen jelezték, hogy milyen sokat jelentett nekik, hogy felvonulhattak, és lehetőséget kaptak arra, hogy megmutathassák azt, hogy aszexnek lenni pont olyan normális dolog, mint melegnek vagy biszexnek vagy heterónak.
A felvonulás után a Szimpozion Klubban tartottunk egy beszélgetést, amire sokan eljöttek, és ott többen jelezték, hogy 2024-ben szívesen segítenek majd a szervezésben, ami szintén mutatja, hogy jól érezték magukat, és fontosnak tartották a megmozdulásunkat.
Szerinted miért van ma itthon szükség Aszex Pride-ra?
Szerintem azért van szükség Aszex Pride-ra, mert ma létezik egy olyan társadalmi nyomás, hogy szexuális vonzalmat muszáj érezni, és aki nem érez, arról feltételezik, hogy valamilyen testi vagy lelki baja van, biztosan rettenetesen szürke és unalmas az élete, és meg kell menteni – és általában szoktak akadni önjelölt megmentők. Nagyon köszönöm, engem legfeljebb ettől a fent taglalt társadalmi nyomástól kell megmenteni (egyszerűbben fogalmazva békén kell hagyni), mert a szexuális irányultságommal semmi baj nincsen.
Egy aszex a mindennapokban láthatatlan, és persze teljesen oké, ha valaki láthatatlan akar maradni, ez az ő személyes döntése, amire egy csomó faktor hatással van. Viszont az aszexualitás jelenségéről beszélnünk kell, mert a világ a nem aszex emberekre van berendezve, és aki aszex, azt egy csomó hátrány éri – olyasmik, amik egy nem aszexnek akár fel sem tűnnek, hiszen számára komfortos a világ berendezése. Mondjuk ez elvezet az egyik kedvenc témámhoz: nagyon gyakran a nem aszex emberek is szenvednek a rájuk nehezedő felettébb kellemetlen szabályoktól, csak ők talán kevésbé kényszerülnek rá, hogy megpróbáljanak rájönni, mi is a gond. Konkrét példa: A szexuális felvilágosítás (már ha van) gyakran kimerül abban, hogy van egy pénisz meg egy vagina, aztán azokat össze kell illeszteni, és voilá, ez a szex.
Háát… Most nem akarok arról értekezni, hogy a szex ennél jóval többféle formában létezik, inkább csak arra szorítkozom, hogy szuper lenne olyasmiről is beszélni, hogy vannak emberek, akik nem szexelnek (és ők rajta lehetnek az aszex spektrumok, de a nemszexelésnek egy csomó más oka is lehet), és teljesen rendben van, ha valaki nem szexel.
Azt se feledjük, hogy még akkor is, ha a jelenleg létező legalacsonyabb becslést fogadjuk el, amely szerint a népesség körülbelül 1 százaléka aszex, ez egy magas szám (azt jelenti, hogy aki ismer legalább száz embert, az tuti ismer aszex személyt, még akkor is, ha nem tud róla), szóval nemcsak arról van szó, hogy ez a kérdés egy apró csoportot érint, hanem kábé mindenkit. És akkor abba még bele sem mentem, hogy egy jobban és igazságosabban működő társadalomból végső soron mindenki profitál.
Milyen programokkal készültök a Felvonuláson kívül?
A felvonulás után beszélgetést tartunk a Szimpozion Klubban, erre természetesen olyan személyeket is szeretettel várunk, akik a felvonulásra nem jöttek el.
Milyen csatornákon veheti fel a kapcsolatot az aszexuális, illetve az aromantikus közösséggel, aki maga is érintett?
Egyrészt van egy Facebook-csoportunk, valamint egy nyilvános Facebook-oldalunk, továbbá jelen vagyunk Tumblren, saját honlapunk is van. Ezen kívül létezik az aromantikus közösségnek is Facebook-csoportja.
Sulyok Viktóriával korábban az aszexuális közösség mellett az aromantikus közösségről is beszélgettünk:
„Létezik egy kulturális nyomás, miszerint a szerelem jelenti a boldogságot”
