Lifestyle

„Létezik egy kulturális nyomás, miszerint a szerelem jelenti a boldogságot”

Bemutatjuk az aromantikus közösséget

Az LMBTQ emberek idősebb generációitól számos történetet hallani, felnőve milyen egyedül érezték magukat. Nem tudták megfogalmazni, kik ők. Sokan abban a hitben éltek le akár évtizedeket is, hogy nincsen rajtuk kívül más a világon, aki hasonló cipőben jár. A modern kor előrehaladtával aztán egyre több mindenre lett szavunk, és ezen definíciók egyre több emberhez el is jutnak. Leszbikus vagyok. Transznemű vagyok. Aszexuális vagyok. A szexuális forradalom, az emberi természet rétegeinek megfejtése, a tanulás önmagunkról máig nem ért véget. Ennek egyik fontos állomásaként tekintek a korábban itthon szinte egyáltalán nem említett aromantikus emberek bemutatására. Megismerésükben egy aromantikus barátom, Viki volt segítségemre.

Ha az ember először hallja az aromantikus szót, sok minden eszébe jut, de nem feltétlenül az, amit valójában jelent. Ugyanis többféle vonzalmat különböztetünk meg: létezik esztétikai vonzalom, érzéki vonzalom, plátói vonzalom, és a két leggyakrabban emlegetett: szexuális vonzalom, valamint romantikus vonzalom is. Mi az utóbbiak között a különbség? Szexuális vonzalomnak azt nevezzük, amikor egy másik személy szexuális érzéseket vált ki belőlünk és vágyat érzünk arra, hogy szexuális aktust létesítsünk vele. Meleg vagy leszbikus embernél ez azonos nemű, heteroszexuálisnál ellentétes nemű, míg biszexuális, poliszexuális vagy pánszexuális esetén egynél több nem felé irányul. Aszexuális embernél pedig semmilyen nemű ember felé sem.

Ezzel szemben a romantikus vonzalom a másokra irányított romantikus vágy. Közismert nevén a szerelem, amikor „pillangók vannak a gyomrodban”. Léteznek azonban olyan emberek is, akik egyáltalán nem éreznek romantikus vonzalmat mások iránt. Őket nevezzük aromantikusnak. Velük szemben az úgynevezett alloromantikusok éreznek romantikus vonzalmat mások iránt. E kategórián belül is megkülönböztetünk többek között bi-, hetero-, homo- és pánromantikus irányultságot is.

Viki elmondása szerint az aromantikus mozgalom az aszexuális közösségből nőtte ki magát. Egy kezdeményezéssel indult: válasszák szét a két vonzalmat! Sok aszexuális ugyanis azt tapasztalta, hogy bár szexuális vonzalmat nem, romantikus vonzalmat igenis érez. Ettől függetlenül volt, aki romantikus vonzalmat sem érzett. Ők kapták az aromantikus jelzőt és ekkor definiálták a többi, szintén már említett romantikus irányultságot is.

 

A fotó illusztráció

 

Viki magát száz százalékban aromantikusként határozza meg, de vannak demiromantikus (aki csak akkor tapasztal romantikus vonzalmat, ha hónapok vagy évek során kialakult benne egy erős érzelmi kötődés egy másik ember iránt) és szürke-romantikus emberek is (aki nem érzi magát teljesen alloromantikusnak vagy aromantikusnak, hanem a kettő közötti „szürkezónában” helyezkedik el).

A Magyar Aromantikus Közösség hivatalos Facebook-csoportját Viki hozta létre. „A csoportunk azért jött létre, hogy biztonságos közösségi teret adjon a magukat aromantikusként meghatározó embereknek. Minden, az aromantikus spektrumba tartozó embert szívesen látunk szexuális irányultságtól függetlenül, beleértve a demiromantikusokat, szürke-romantikusokat és azokat, akik csak gyanítják, hogy esetleg az aromantikus spektrumon vannak” – olvasható a csoportleírásban. A borítókép a nemzetközi aromantikus zászló: öt vízszintes csík a sötétzöldtől a feketéig haladva. Nem ez az egyetlen szimbóluma a közösségnek: vannak, akik bal kezük középső ujján fehér gyűrűt viselnek, vagy zöld szívet tűznek ki a ruhájukra.

A magyar csoportban ma mintegy 110 ember van. Akárkit nem enged be Viki, két kérdésre válaszolni kell. Az aromantikus spektrumon helyezkedsz el? Mit jelent számodra az aromantikusság? Trollok szerencsére egyelőre nincsenek (a több mint 700 tagot számláló aszexuális csoportról sajnos ez már nem mindig mondható el), és olyanokat is szívesen látnak, akik keresik magukat, akik azért jelentkeznek, hogy rájöjjenek, aromantikusak-e. Viki rendszeresen dob be angol nyelvű cikkeket, amelyekhez ír magyar nyelvű összefoglalót, valamint röpködnek a mémek, és a tagok kérdései is.

Az aromantikus emberek nemzetközi közössége bár növekszik, még mindig nagyon kevés figyelem összpontosul rá, kutatások nem vizsgálják jellemzőit és összetételét. Pár éve egyébként az aszexuális közösség járt hasonló cipőben, velük 2004-ben kezdtek el komolyabban foglalkozni. Rejlik azonban az egész mögött egy ördögi kör.

Az aszexuálisok nagyon sokáig azért nem mutatták magukat és nem voltak láthatóak, mert rengeteg ember nem ismerte fel, hogy aszexuális. Azt, hogy nem érzel vonzalmat, nehéz felismerni. Én 36 éves koromig biszexuálisnak vallottam magam, miközben nem voltam az, csak egyszerűen nem voltak rá szavaim, hogy kifejezzem, mit érzek.” Viki szerint ugyanez igaz ma az aromantikusokra, bár az ő helyzetüket még nehezebbnek látja. „Létezik egy kulturális nyomás, miszerint a szerelem jelenti a boldogságot. Mindenhonnan ez zúdul a nyakunkba. Párkapcsolatban élni pedig még mindig elfogadottabb, mint egyedül, anyagilag is könnyebb, és ez a nyomás is sok embert belekényszerít kapcsolatokba.”

A kutatás hiánya miatt számokat is nehéz mondani. Azt tudni lehet, hogy az aszexuálisok aránya a népességen belül körülbelül 1 százalék, az aromantikus irányultságra azonban nemhogy Magyarországon, de külföldön sem kérdezett még rá senki. Egy nemzetközi kutatásból viszont az derült ki, hogy 1600 megkérdezett aszexuálisból nagyjából minden negyedik volt egyben aromantikus is.

Miért fontos minderről beszélni? Miért kell szétszedni a vonzalom típusait és új szavakat alkotni, majd definíciókat melléjük rendelni? Miért nem lehet a régi minták alapján élni? – teheti fel magának az olvasó ezeket a kérdéseket. Az aszexuálisok megkapták, hogy ők az első „internetes orientáció”. Az aromantikusokat azzal vádolták, hogy azért találják ki az egészet, hogy különlegesnek érezhessék magukat. „Én erre azt szoktam mondani, hogy a régi minta társadalmi konstrukció, amelyet mi találunk ki, és ha embereket nyomorít meg, akkor nagyon rossz a rendszer és ki kell cserélni. Ahogyan például azokat a buszokat is lecseréljük, amik szennyezik a levegőt.”

Waliduda Dániel

Instagram: @waliduda

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb