Több évnyi huzavona után ismét meghallgatja az indiai legfelsőbb bíróság az azonos nemű párok keresetét, melyben az egyenlő házassághoz való jogot igénylik. 2019-ben egyszer már elutasítottak egy indítványt, a bírók akkor úgy vélték, a döntés nem a bíróság, hanem a parlament feladata.
Most 18 azonos nemű pár petícióját vizsgálja meg a bíróság. Közöttük legalább három olyan pár van, akik gyereket is nevelnek – írja a BBC.
A legfelsőbb bíróság elnöke, Dhananjaya Y. Chandrachud – akiről köztudott, hogy rendkívül haladó szellemiségű bíró – szerint ez az ügy „korszakalkotó jelentőségű” és egy ötfős bizottságot állított fel a meghallgatásokhoz.
A meghallgatásokat élőben streameli a bíróság, a nagy érdeklődésre való tekintettel.
Fontos lenne rendezni a kérdést
2012-ben az indiai kormány 2,5 millióra becsülte az LMBTQ közösség tagjainak számát az országban, azonban nemzetközi becslések szerint a lakosság 10%-a lehet queer – ami India esetében akár 135 millió embert is jelenthet.
Indiában az utóbbi években több olyan határozatot is hoztak a bíróságok, amelyek lassan, de előrébb mozdítják az LMBTQ közösségek jogi helyzetét az országban. 2018-ban például a legfelsőbb bíróság felülbírálta a büntető törvénykönyv azon bekezdését, mely büntette az azonos neműek közötti szexuális aktust. 2020-ban pedig egy jogszabály lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy felmérjék, mennyire inkluzívak az LMBTQ munkatársakkal kapcsolatosan. Felmérések alapján a lakosság 37%-a szerint a homoszexualitást el kellene fogadni – ez az utóbbi években mért legmagasabb arány.
Ugyanakkor továbbra is sok az LMBTQ közösséget érintő stigma az országban, elterjedtek az átnevelő terápiák. Sokan nem mernek előbújni, félve családjuk, barátaik reakciójától és esetleges támadásoktól is.
Sorsok, melyek megváltozhatnak
A keresetet benyújtó 18 pár egyike Dr Kavita Arora és Ankita Khanna. 17 éve ismerik egymást, munkatársakból lettek barátok, majd szerelmesek. Már tíz éve együtt élnek, és a családjaik is támogatják őket. Mint a legtöbb pár, ők is eljutottak arra a pontra, hogy szeretnék végre hivatalossá tenni a kapcsolatukat – nem a papír kedvéért.
A házasság intézményével olyan jogok járnak egy házaspárnak, amelyekkel az indiai azonos nemű párok most még nem rendelkeznek. Ilyen például, hogy amikor Ankita édesanyjának életmentő műtétre volt szüksége, és Kavita ment vele a kórházba, nem írhatott alá hozzájáruló nyilatkozatot, mert nem mondhatta azt, hogy a menye.
Az incidenst követően a pár minden elképzelhető fórumon elkezdett kampányolni azért, hogy összeházasodhassanak. Miután több hasonló kérelem is érkezett különféle bíróságokra, a legfelsőbb bíróság úgy döntött, egyszerre vizsgálja meg őket. Ankita és Kavita ügyvédjükön keresztül azt kérik a bíróságtól, hogy „egyenlőként ismerjék el” őket.
A petíciójuk szerint az indiai alkotmány minden állampolgárnak jogot biztosít arra, hogy az általa választott személlyel összeházasodjon, és tiltja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, ezért a petíciójuknak helyt kell adni, mivel „az alkotmányos erkölcs a társadalmi erkölcs felett áll”.
Kemény csatára számítanak
Jogi képviselőjük optimista, a korábbi évek pozitív LMBTQ-döntései miatt, ugyanakkor tisztában van vele, hogy kemény harc elé néznek. Sok a konzervatív gondolkodású politikus az országban, és a vallási vezetők sem értenek egyet az egyenlő házasság intézményével.
A kormány arra kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy utasítsa el a kérelmeket, mivel az indiai törvények szerint a házasság férfi és nő között köttetik. Hozzátették, hogy a bíróságtól nem lehet azt kérni, hogy „változtassa meg az ország teljes, vallási és társadalmi normákba mélyen beágyazott jogalkotási politikáját”, és ezt az ügyet a parlamentben kell megvitatni.
Vasárnap a kormány egy újabb 102 oldalas dokumentumot nyújtott be a bíróságra, amelyben azt írják, hogy a „beadványok csupán városi elitista nézeteket tükröznek”, és hogy „az azonos nemű párok házasságának elismeréséről szóló bármilyen bírósági döntés gyakorlatilag egy egész jogi ágazat bíróság általi átírását jelentené”. A kormány nézetéhez vallási vezetők és 21 nyugdíjazott bíró is csatlakozott.
A múlt hétvégén azonban a petíciót benyújtók jelentős támogatást is kaptak, amikor az Indiai Pszichiátriai Társaság (IPS) – az ország vezető mentálhigiénés csoportja, amely több mint 7000 pszichiátert képvisel – nyilatkozatot adott ki. „A homoszexualitás nem betegség” – áll az IPS közleményében, hozzátéve, hogy az LMBTQ emberekkel szembeni diszkrimináció „mentális egészségügyi problémákhoz vezethet”. Amikor 2018-ban a legfelsőbb bíróság dekriminalizálta a homoszexualitást, külön hivatkozott az IPS szakvéleményére – így a mostani nyilatkozatnak is nagy lehet a befolyása a bírókra.
Kavita és Ankita bízik az igazságszolgáltatásban. „Tudtuk, hogy lesz ellenállás, tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp. De úgy döntöttünk, hogy vállaljuk ezt az utat, mi vágtunk ebbe bele, meglátjuk, hová vezet”.
