Az Európai Bizottság még februárban jelentette be, hogy az Európai Unió Bíróságán eljárás indul Magyarország homofób és transzfób propagandatörvénye ellen. A hasonló tartalmú, 2013-as orosz propagandatörvényt a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bírósága már 2017-ben jogsértőnek nyilvánította.
A propagandatörvény lett a rendszerváltás utáni Magyarország első cenzúratörvénye: nemcsak, hogy este 10 utánra szorítja az LMBTQ témákat említő műsorokat, de korlátozza az LMBTQ témájú könyvek forgalmazási helyeit, és egy olyan akkreditációs rendszeren keresztül engedélyezi a külső szakértők és civil szervezetek meghívását a tanórákra, amit a kormány másfél év alatt sem tudott felállítani. Ezzel azonban nemcsak az LMBTQ témájú edukatív programok, de semmilyen oktatási program sem tud akkreditációt szerezni.
Szándékos összemosás
A Kocsis Máté által eredetileg még pedofiltörvény néven kommunikált tervezethez az utolsó pillanatban csapták hozzá a fideszes politikusok az LMBTQ témákat, tudatosan összemosva az LMBTQ magyar állampolgárokat a pedofíliával. A szándékos lépés oka mindössze egy olyan újabb politikai frontvonal nyitása volt, amivel egyrészt megszólíthatják a homofób szavazókat, valamint hogy mindenkire – legyen az szakember, ellenzéki politikus, Brüsszel – rásüthető legyen a pedofília bélyege, aki tiltakozni mert a törvény azon részei ellen, amelyeknek semmi közük sincs a gyermekvédelemhez. Kocsis Máté még 2021-ben az Indexnek ismerte el, hogy ez egy olyan salátatörvény, aminek csak az egyik fele foglalkozik az eredetileg tervezett büntetőjogi kérdésekkel.
Az elfogadott törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó rendeletek szándékosan homályosak és nehezen értelmezhetőek: így érik el, hogy a társadalom tagjai (médiafelületek, iskolák, magánszemélyek) inkább az öncenzúrához nyúljanak, minthogy véletlenül megsértsék a kibogozhatatlan szabályozást. A félelemkeltő és kiszámíthatatlan jogi környezet hatását tovább erősítik a kormányzati gyűlöletkampányok: csak az érvénytelen eredménnyel záruló, gyűlöletkeltő népszavazás reklámozására 3,7 milliárd forint közpénzt költött a kormány.
Dánia lehet a hatodik ország
Az Európai Bizottság mellett eddig öt uniós tagország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Írország és Portugália jelezte, hogy csatlakozik a propagandatörvény elleni perhez. Az ezt támogató nemzetközi petíciót elindító szervezetek részéről a Forbidden Colours vezetője, Rémy Bonny március 19-én tette közzé, hogy egy újabb tagállam, Dánia is csatlakozik a perhez, ugyanakkor a szervezeten kívül más forrásból egyelőre még nem erősítették meg, hogy az ország hivatalosan is csatlakozna.
Marie Bjerre, Dánia digitalizációért és a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztere azt írta a Twitteren: „Az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen az ország diszkriminatív, LMBTQ-ellenes jogszabályai miatt. Belgium, Luxemburg, Hollandia és Portugália már csatlakozott a perhez. Nem szabad elfogadnunk, hogy a homoszexuálisokat diszkriminálják! A szabadság mindenkire vonatkozik.”
⚖️🏳️🌈🇪🇺EU Kommissionen starter nu en retssag mod Ungarn for landets LGBT+ diskriminerende lovgivning. Belgien, Luxemborg, Holland og Portugal har allerede tilsluttet sig retssagen 🇩🇰Vi skal ikke finde os i, at homoseksuelle diskrimineres! Frihed gælder alle #dkpol
— Marie Bjerre (@marie_bjerre) March 19, 2023
