A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott – számol be az Eurológus.
Az ítélet alapjául egy kétéves, Spanyolországban született kislány, Sara esete szolgál. Két édesanyja van, a bolgár Kalina Ivanova és a brit-gibraltári Jane Jones. Mivel egyikük sem spanyol állampolgár, Sara nem kaphatott spanyol állampolgárságot és az 1981-es brit állampolgársági törvény miatt brit állampolgár sem lehetett.
Ezután fordultak a bolgár hatóságokhoz és kértek személyes okmányokat, ahol arra való hivatkozással, hogy a bolgár jog nem ismeri el az azonos nemű párok házasságát és élettársi kapcsolatát, elutasították a beadványt. Így Sarát az a veszély fenyegette, hogy hontalan marad és emiatt nem fér hozzá állami szolgáltatásokhoz sem. Végül a fellebbezések után az egyik bolgár bíróság az Európai Bíróság állásfoglalását kérte. Az uniós testület ítéletében megállapította, hogy a bolgár hatóságok kötelesek személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani a kislány számára.
„Mivel a spanyol hatóságok jogszerűen állapították meg, hogy biológiai vagy jogi leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat áll fenn S. D. K. A. (a kislány) és két szülője között, ezt pedig az ezen utóbbiak gyermeke számára kiállított születési anyakönyvi kivonatban igazolták, ennélfogva V. M. A. és K. D. K. (a két szülő) esetében olyan kiskorú uniós polgár szüleiként, aki felett tényleges szülői felügyeletet gyakorolnak, valamennyi tagállamban el kell ismerni a gyermek elkíséréséhez való jogot e jog gyakorlása során” – fogalmaz a bírósági ítélet.
„A jelen ügyben nem sérti a tagállam nemzeti identitását, és nem is fenyegeti e tagállam közrendjét a személyazonossági okmány kiállítása” – állapították meg, elutasítva ezzel az egyik bolgár érvet. Arra is felhívja a figyelmet a bíróság, hogy mindez nem jelenti azt, hogy az érintett tagállamnak a nemzeti jogában elő kell írnia az azonos nemű személyek szülői jogállását. Viszont rámutat arra, hogy az olyan alapvető uniós jog, mint a szabad mozgás, felülírja az ezt gátló tagállami rendelkezéseket.
„Ellentétes azonban a Charta 7. és 24. cikkében biztosított alapvető jogokkal, ha a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlása keretében megfosztják a gyermeket a valamelyik szülőjével fennálló kapcsolatától, vagy ha számára e jog gyakorlását ténylegesen lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszik amiatt, hogy szülei azonos neműek” – szögezik le.
Becslések szerint 100–150 ezer gyermek van hasonló helyzetben, akiknek esetére ugyancsak iránymutató ez az ítélet.
