Más oldalát látja Macedóniának az az ember, aki turistaként érkezik, mint az, aki ott nőtt fel. A harmincas éveiben járó Gordana Trpcevska Szkopjéban született és egész élete ide kötődik, ebbe a macedónok, albánok és romák által lakott, hófödte hegyek által ölelt félmilliós fővárosba. Míg nekem, a macedón nyelvet tanuló egyetemistának négy évvel ezelőttről a helyiek vendégszeretete és mosolya maradt meg, addig Gordana nap mint nap a homofóbia és a másság iránti gyűlölet ellen küzd.
A hetvenes évek végén idilli dolog volt a Balkán szívébe születni. Gordana és húga a belvárosban nőtt fel, az állatkert, a Vardar-folyó, tenisz- és focipályák szomszédságában. Itt tanult meg biciklizni, itt szerezte első barátait. Ahogy érni kezdett, úgy eszmélt rá, hogy a lányokhoz vonzódik. Sokáig nem beszélt róla senkinek, félt megnyílni, felfedni legsebezhetőbb pontját, kitenni magát környezete csúfolódásának.
Egy meleg barát kellett hozzá, hogy beszélni tudjon érzéseiről. Ő volt az első, akinek Gordana előbújt és felfedte legféltettebb titkát. Az élmény – ahogy ezzel a legtöbben így vagyunk – felszabadító volt. Az azóta eltelt tizenhárom évben élete küldetésévé vált, hogy kiálljon és harcoljon az LMBT közösség és különösen a macedón leszbikusok jogaiért.
Macedóniában az egyenlőségért küzdeni összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint Svédországban, Ausztriában vagy akár Magyarországon. A kilencvenes évekre és a kétezres évek elejére rányomta bélyegét Jugoszlávia szétbomlása, majd az etnikai villongások, a NATO-bombázások és a polgárháború. Hosszú évek háborúit követően nehezen tért magához az ország. Kormányok jöttek és mentek, az LMBT közösség ügyénél persze minden fontosabb volt, és így van ez mind a mai napig. Bár 1996 óta nem bünteti törvény a homoszexualitást, de nem is védi semmi a diszkriminációtól a közösséget. Emberjogi szervezetek minden évben felhívják a figyelmet erre az ordító hiányosságra, de az egymást váltó konzervatív kormányok magasról tesznek a problémára.
Mindehhez csak bátorítást ad a macedónok intoleráns, gyűlölködő hozzáállása. Az országot egyébként is megosztja az államhatárokon belül élő jelentős albán és roma kisebbség. Van hát bőven kire haragosnak lenni, és az ostor természetesen mindig a gyengébbeken, a védekezésre képteleneken csattan.
Az LMBT-jogokért küzdő első szervezetek Gordana hazájában 2003-ban, majd 2004-ben jöttek létre és 2007-ben megalakult az első, kimondottan a leszbikusok elfogadásáért küzdő egyesület is. Elsőszámú célként mindannyiuk szeme előtt az lebeg, hogy megszűnjön az LMBT közösség diszkriminálása. Ennél tovább egyelőre álmodni sem mernek.
Végezetül szeretném megosztani az Olvasóval az én saját személyes élményemet a szkopjei meleg élettel kapcsolatban. 2012 áprilisában, amikor ott jártam, egyetlen melegbár volt a városban, körülbelül 20 négyzetméteren, kis terasszal, szombat este hat-hét vendéggel. A sors különös poénja, hogy pont annak az épületnek a földszintjén, ahol egyébként a Magyar-Macedón Baráti Társaság is székel.
Waliduda Dániel
