HIV Heroes címmel indított dokumentumfilm-sorozatot a HivPlusMag, amelynek első epizódja Észak-Kaliforniától Dél-Afrikán át Thaiföldig vezeti a nezőt.
A videóban találkozunk például Robert Quonnal, a kaliforniai Permanente Medical Group orvosával, aki az elmúlt 24 AIDS/LifeCycle kerékpártúrából 23-at megtett San Franciscótól Los Angelesig – a 880 kilométeres út célja a HIV-ellátásra, -kezelésre és -megelőzésre való figyelemfelkeltés és pénzgyűjtés. Úgy írja le a „kerékpáros közösséget, mint amilyennek a világnak lennie kell„, amely oly sokat tanít a világnak a rugalmasságról, az erőről és a veszteségről – különösen a COVID alatt. A globális HIV elleni küzdelemben Quon azt üzeni, hogy „mindannyiunknak megvan a maga szerepe„.
Dél-Afrikában Mandisa Nikita Dukashe ápolónő nem hagyta, hogy a COVID az útjába álljon, amikor 2020-ban az U=U Afrika Koalíció megalakítására mozgósított. Most Dél-Afrika nem hivatalos szóvivőjeként az U=U, vagyis az Undetectable = Untransmittable (kimutathatatlan vírusszámú = nem fertőző) szóvivőjeként azt mondja, munkája célja, hogy megmutassa az embereknek, hogy „a HIV nem bűn”. Dukashe úgy képzeli, hogy egy napon mindannyian „egy HIV-stigmától mentes társadalomban fogunk élni„.
Dr. Praphan Phanuphak, aki 1985-ben Thaiföld első három HIV-fertőzöttjét diagnosztizálta, a HIV-betegek és az orvosok által Thaiföldön tapasztalt megbélyegzésről mesél. Egy beteget például „kirúgtak a munkahelyéről és kiutasították a lakásból, ahol lakott„, az orvosok pedig attól féltek, hogy azzal vádolják meg őket, hogy „a HIV-fertőzötteket nem biztonságos szexre bátorítják„. Elismeri: „Manapság a megbélyegzés és a diszkrimináció némileg javult, de még mindig elterjedt Thaiföldön„.
A teljes, angol feliratozású videó ide kattintva, vagy lejjebb tekinthető meg:
