Az országgyűlés április 7-én, kedden vitatta meg azt a salátatörvény-javaslatot, aminek 33-as paragrafusa megfosztaná a transznemű magyar állampolgárokat a nemük jogi elismertetésének lehetőségétől, melyet a kormány március 31-én éjjel, a Transznemű Láthatóság Napján terjesztett elő. A törvényjavaslat mellett 3 kormánypárti, ellene pedig 8 ellenzéki képviselő szólalt fel – olvasható a Szivárvány Misszió Alapítvány sajtóközleményében.
Sem a törvény benyújtója, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, sem pedig előadója, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem jelent meg a vitán, így a Fidesz-KDNP részéről Orbán Balázs államtitkár, Salacz László és Vejkey Imre országgyűlési képviselők szólaltak fel a transzneműek életét ellehetetlenítő törvényjavaslat szükségessége mellett. Két fő álláspontot fogalmaztak meg, mely szerint a személyes iratoknak akkor is a születéskor megállapított nemet kell tükröznie, ha valaki az ellenkező nem szerint él, továbbá egészségügy és büntetés-végrehajtás során a születéskori nemet kell figyelembe venni.
A kormánypártok képviselői most sem tértek ki arra, hogy a törvény hogyan érintené azokat az interszex-testű embereket, akiket elsődleges nemi jellegeik és kromoszómáik alapján nem lehet egyértelműen a férfiakhoz vagy a nőkhöz sorolni.
“Egyértelmű, hogy az a törvényjavaslat célja, hogy tovább növeljék a minket érő diszkriminációt, amit nem csak a törvényjavaslat indoklása, de a vitán megfogalmazott állítások is igazolnak. El sem tudom mondani, milyen megalázó lenne, ha a törvény életbe lépése után kórházban engem férfiként női kórteremben helyeznének el, és mindez mennyire kellemetlen lenne a velem egy helyiségben ápolt női pácienseknek.” – nyilatkozta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.
A törvényjavaslat mellett felhozott érveket megcáfolták, és kiálltak a transzneműek jogai mellett az alábbi képviselők: Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Csárdi Antal (LMP), Kocsis-Cake Olivió (PM), Bencsik János (független, volt Jobbik), Sebián-Petrovszky László (DK), Keresztes László Lóránt (LMP), Széll Bernadett (független, volt LMP).
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat kizárólag arra jó, hogy kiszúrjanak a transznemű emberekkel, miközben az, ha valaki hivatalosan is megváltoztatja a nevét és a nemét, senki más életére nincs hatással és nem is befolyásolja azt. Felhívta tovább az országgyűlés figyelmét arra, hogyha a Mátrix rendezői – egy lengyel származású, idősebb korosztályból való transznemű testvérpár – magyar állampolgárok lennének, őket is érintené a jogszabály.
“Mi viszi rá magukat arra, hogy a legnagyobb járvány kellős közepén (…) párszáz embert így alázzanak meg, akiknek amúgy sem egyszerű az életük. (…) Attól ezeknek az embereknek nem lesz több a joguk, nem lesz több a lehetőségük (…) semmit nem ártanak. (…) A maguk életét ez miben befolyásolja, árulják már el nekem? (…) Ez egy dologról szól, az igazi, képmutató, kicsinyes, szúrjunk ki másokkal kormányzati magatartásról. Egész egyszerűen azt gondolom, hogy nemcsak politikailag, emberileg is elfogadhatatlan, amit ezzel művelnek.” – mondta Vadai.
Sebián-Petrovszki László, a DK nyíltan meleg képviselője számonkérte Orbán Balázs Fideszes államtitkárt, hogy miért szükséges a “börtönviszonyok rendezéséhez”, hogy az állampolgárok személyes irataiban a születési nem szerepeljen. Nem is mer belegondolni, hogy milyen következményei lennének annak, ha transznemű embereket a születési nemüknek megfelelő börtönbe helyeznének. “Önök meg akarják ölni ezeket az embereket? Mert hogy ez körülbelül azzal egyenértékű, tisztelt államtitkár úr.” “Egy olyan dologról (a nem jogi elismertetéséről) beszélünk” – folytatta Sebián-Petrovszki – “ami még a keleti, féldespota, félautoriter rendszerekben is működik: Oroszországban, Törökországban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban is létezik az, hogy valaki megváltoztatja az okmányokban a nemét, illetve nincsen benne a nem. Egy nyílt diszkriminációhoz asszisztál most a kormány, és ezért ezt a DK természetesen ezt minden módot megtiltja és ellenzi”
Széll Bernadett független képviselő kiemelte, hogy szerinte nincs olyan fideszes szavazó, akit ha megkérdeznénk, hogy miről szóljon a parlamenti munka, akkor azt válaszolná, hogy essünk neki a transzneműeknek, hiszen sokkal égetőbb problémákkal kellene foglalkozniuk, mint a bérpótlék és a családi pótlék. Széll kitért arra, hogy a transzneműek jogi nemváltoztatásának eltörlésével a Fidesz a valóságot próbálná meg eltörölni, csakhogy erre nincs lehetőség, mert transznemű emberek léteznek. Széll szerint egy társadalom ereje a sokféleségében rejlik, azonban a Fideszesek megpróbálnak betiltani mindent, ami nem fér bele a világképükbe: megtiltják, hogy az azonos nemű szülőpárok ne nevezhesség magukat családnak, betiltják a társadalmi nemek oktatását, és most betiltanák, hogy a transzneműek megszerezhessék a nemüknek megfelelő személyes iratokat. “Önök így gondolkodnak, csakhogy a valóságot nem lehet betiltani, az mindig szembejön, ahogy ez a vírus is szembejön. És itt van, és meg kéne oldani.” – fűzte hozzá Széll.
A kormány által benyújtott salátatörvény-javaslat 33-as paragrafusa megtiltaná, hogy a transznemű állampolgárok jogilag elismertethessék a nemüket, ezzel megszakítva egy ’90-es évek óta tartó gyakorlatot. A hivatalos nem- és névváltoztatás a transzneműek számára nem csak egy szükséglet, hanem alapvető emberi jog. A kormány törvényjavaslata szembemegy a nemzetközi emberi jogi normákkal, az Alkotmánybíróság 2018-as egyhangú döntésével, és az Európai Emberi Jogok Bíróságának többéves következetes joggyakorlatával.
A magyar kormányt 22 magyar civil szervezet, és Európa két legnagyobb LMBTQ szervezete, az ILGA-Europe és a Transgender Europe is felszólította a 33-as paragrafus eltörlésére a törvényjavaslatból.
Mit tehetünk a jelenlegi helyzetben a magyar transzneműekért?
