Itthon

Több mint 60 magyar transznemű fordult a strasbourgi bírósághoz

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott szégyenletes döntését követően döntött úgy, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében. A Háttér Társaság felhívására akkor közel százan jelentkeztek, és a stratégiai pereskedés első körében 61 kérelmet nyújtott be a civil szervezet az EJEB-hez.

Bár Magyarországon közel két évtizeden keresztül lehetősége volt a transznemű embereknek arra, hogy nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, az Országgyűlés 2020 tavaszán, a COVID járvány kellős közepén, egy salátatörvénybe rejtve, bármiféle társadalmi vita nélkül megtiltotta a nem jogi elismerését a transznemű és interszex embereknek.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Háttér Társaság (@hattertarsasag) által megosztott bejegyzés

2020. május 29-ét követően ezért a Háttér Társaság által képviselt ügyfelek egyikének sem volt lehetősége kérni nemének jogi elismerését, illetve ehhez kapcsolódóan kezdeményezni a nevének megváltoztatását, bár mindannyian rendelkeznek a transzneműségét megállapító szakorvosi véleményekkel. A társadalmi valóságuk és a hivatalos dokumentumaik közötti ellentmondás miatt mindennapjaikban folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a magánéletük legintimebb szférájához tartozó információt osszanak meg a munkavállalás, egy igazoltatás, vagy akár egy bankkártyás fizetés során is, így az emberi méltóságot sértő, megalázó helyzetekben kell magyarázkodniuk nemi identitásuk miatt.

A hatályos magyar szabályozás szöges ellentétben áll az EJEB joggyakorlatában lefektetett, a transz emberek jogait védeni hivatott szabályozási alapelvekkel. Az EJEB ugyanis már 2002-ben egyezménysértőnek ítélte azt a tagállami szabályozást, amely „a nemi hovatartozást pusztán biológiai szempontok” szerint határozta meg, a születési nemet megváltoztathatatlannak tekintő hazai szabály pedig pontosan ezt teszi. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében foglalt magánélethez való jog magában foglalja az egyén fizikai és társadalmi identitását, ideértve a nemi identitását. Az Egyezmény lényege az emberi méltóság és az emberi szabadság védelme, és a magánszféra részeként védi mindenki jogát arra, hogy az identitásának részleteit meghatározza. A védelem pedig nem függ attól, hogy valaki részt vesz vagy vett nemi megerősítő kezelésben.

Az Egyezmény 8. cikke nemcsak a jog gyakorlásába történő önkényes beavatkozástól véd, de számos esetben a jog hatékony gyakorlása érdekében pozitív kötelezettséget ró az államra. A nemi jogi elismerésével összefüggésben a Bíróság az állam pozitív kötelezettséget úgy határozta meg, hogy „gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást” kell biztosítani arra, hogy a transznemű emberek megváltoztathassák a nemüket a születési anyakönyvben, és ezáltal az anyakönyvi kivonaton. Ezt az EJEB idén júniusban  az R.K. kontra Magyarország ügyben hozott döntésében megerősítette: bár az ügyben a kérelmező még akkor kérte a nem jogi elismerését, amikor az elviekben igen, de a gyakorlatban már nem volt elérhető, az ítélet fontos megállapításokat tett a jelenlegi jogi környezetre vonatkozóan is.

Fontos, hogy nyilvánvalóvá tegyük az EJEB számára is: a nem jogi elismerésének hiánya egy olyan, számos embert érintő strukturális probléma, amely szisztematikusan megfosztja a transz embereket az alapvető jogaiktól. Az Alkotmánybíróság szűklátókörű, a kérdés alapjogi vetületét figyelmen kívül hagyó februári döntése nem hagyott reményt semmilyen hazai jogorvoslatra, ezért bátorítunk minden érintettet arra, hogy csatlakozzon az EJEB előtti stratégiai perünkhöz” – mondta Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Az érintettek egy űrlap kitöltésével kérhetik a Háttér Társaság ingyenes jogsegélyszolgálatának segítségét a kérelem benyújtásához.

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
buy ivermectin online how to get ivermectin