Szubjektív könyvmustra az előző év magyar nyelvű LMBT+ címei közül

Ha visszagondolunk az elmúlt egy év LMBT+ könyves történéseire, nem baj, ha nem csak a homofób törvények és rendeletek jutnak az eszünkbe, amelyek egyébként is betarthatatlannak bizonyultak. Helyettük fontos azt észben tartani, hogy 2021-ben is számos értékes, fontos és szórakoztató magyarra fordított vagy magyar szerzőjű könyv jelent meg LMBT+ szereplőkkel az identitások, szexualitások mibenlétéről gondolkodva. Az év első könyves cikkében nyolcat ajánlunk a figyelmetekbe ezek közül a megjelenésük sorrendjében.

Zelei Bori: Csörög

Zelei Bori könyve frissítő szellőként járja körül a könnyed budapesti egyetemista lét fontos helyszíneit, miközben a leszbikus Zsuzsa és a meleg Bélus szerelmi életének alakulását követjük. A regény szereplői kocsmaasztalok és albérletek körül keringenek 2005 Budapestjében, és mintha elkezdenék a nagybetűs életet, boldog párkapcsolatra, biztos otthonra, a régóta cipelt traumák kibeszélésére vágynak. A regény jól megírt, de laza epizódokból építkezik, Zsuzsa narrációjában az olvasó mindent úgy ismer meg, mintha ő is a barátjuk, cinkosuk volna, és pontosan ismerné, hogy hogy mennek ezek az apró-cseprő, tét nélküli szerelmi bonyodalmak, emberi játszmák. A történetet leginkább ez a könnyedség határozza meg, egyfajta hangulatregény, amelyet a szereplők szerelemmel még mindig ismerkedő, gondtalan, mégis mindig frusztrált fiatalságtudata és a beszélgetésekbe, megoldásokba vetett biztos hite határoz meg. Zelei Bori szereplői tudják, hogy nem lehet semmi baj: ha halogatnak is egy-egy telefonbeszélgetést, vagy időt hagynak a legjobb megoldásokra, végül úgyis belenőnek azokba a felnőttséget jelentő kabátokba. Azt ígérik az olvasóknak, hogy élni fognak, mert végsősoron élniük kell, és mert végső soron élni is akarnak.

Athenaeum, 3999 Ft, 240 oldal

Edward Prime-Stevenson: Imre: Egy emlékirat

Imre egy magyar katona, aki a tisztek példás életét éli. Képezi magát, biztonságosan mozog bármilyen szalonban, művelt beszélgető, egy kávéház teraszán ülve azonban az angol úr, Oswald szemén keresztül egyértelműen magányos alaknak tűnik. A századfordulós monarchia világába repít ez az angolul 1906-ban megjelent regény, melynek az első magyar nyelvű kiadását, egy tudományos szövegkiadást csak 2021-ben vehetett kezébe a magyar olvasó. A gazdagon jegyzetelt szöveg Oswald visszaemlékezését tartalmazza, amelyben az olvasó feszült figyelemmel követi az érzékek, érzések alakulását. Az elbeszélő visszaemlékezőként ugyan már tudja, hogy mi történik a regény végén, az olvasó azonban csak jól elhintett morzsák mentén remélhet vagy gyanakodhat: ha a szerelem viszonzott is, annak a történelmi helyzete, a két szereplő földrajzi és kulturális távolsága, Oswald menekülő utazó karaktere és Imre pedáns, katonás merevsége mind akadályokat jelenthet.
A kiadás Bojti Zsolt kísérőtanulmányával egyszerre nyújt betekintést a homoszexualitás századeleji megítélésébe, a korai pszichoanalízis vizsgálati módszereibe, és egyáltalán: igyekszik megválaszolni annak kérdését, hogy egy szerelmes angol férfinak és egy szerelmes magyar tisztnek miért csak most jelenhetett meg magyarul a története.

Napvilág, 3600 Ft, 318 oldal

Lawrence Schimel – Elina Braslina: Micsoda család!

A Szivárványcsaládokért Alapítvány kedves lapozója két szivárványcsalád napi rutinjába ad betekintést, fókuszában azonban nem a szivárványcsaládos lét, sokkal inkább a felelős állattartás és a gyerekek és a kiskedvencek közti bensőséges kapcsolat áll, a két kis történet főszereplőjét pedig mintegy véletlenül épp azonos nemű szülők nevelik. Lawrence Schimel egyszerű meséi Elina Braslina kedves, gömbölyded, mégis karakteres illusztrációival és Szabó T. Anna általában jó ritmusú, rímes fordításában jelent meg. A könyv egy első szivárványcsaládokat bemutató lapozóként a magyar könyvpiacon egyszerre állt közéleti össztűz alatt, és egyszerre tudta felmutatni az LMBT+ olvasók közössége számára, hogy ezek a könyvek csak a szeretetről, a biztonságról és mindennapokról szólnak. Bizakodhatunk, hogy az utóbbi érzet marad erősebb.

Szivárványcsaládokért Alapítvány, 3490 Ft, 36 oldal

J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Az amerikai ifjúságifantasy-író első magyar nyelven is olvasható regénye hatalmas ölelésként érkezett meg a politikai hangulatkeltések közepén, hogy mindenkinek elmondja: lehet valaki bármilyen különc varázslény is a mágiával teli világban, ha egy hatéves teremtményről beszélünk, akkor az elsősorban gyerek, legyen szó gnómról, erdei tündérről, sárkánymadárról, egy alakváltó félelemmel teli kisfiúról, egy ki tudja milyen varázslényről, vagy akár a sátán gyerekéről.
Linus Baker, a negyvenes éveiben járó, hízásra hajlamos, magányos, meleg árvaházellenőr azt a feladatot kapja a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium Rendkívül Magas Felső Vezetésétől, hogy ellenőrizzen egy négyes titkosságú árvaházat, amely szinte a világ végén fekszik, Linusnak a kiküldetése közben meg kell tanulnia, hogy minden gyereknek szeretetre, otthonra és elfogadásra van szüksége. A jelzőkben és szeretetben tobzódó regényben azt látjuk, ahogy Linus – mint egy valószínűtlen Óz-újramesélésben – a szívére, a bátorságára és az aktív állampolgári lehetőségeire egyaránt ráismer. Menthetetlenül lila és kedves ez a történet, és ettől lesz megkerülhetetlen.

Metropolis Media, 3790 Ft, 429 oldal

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney legfrissebb könyve egyszerre jelent meg az angolszász kiadásokkal, és hetekig témát adott mind a hazai, mind a nemzetközi könyves közösségnek. A legutóbbi, Normális emberek című nagysikerű regénye után ismét egy velejéig XXI. századi viszonyban találja magát az olvasó, ahol négy barát igyekszik meghatározni a saját maguk számára kényelmes normákat. Rooney minden olyan társadalmi problémát, mint amilyen a kultúra alulfinanszírozottsága, a mély, személyes vallásos hit megélésének a kérdései vagy a világ katasztrófái kontextusában élhető életre való törekvés nagyon személyes helyzetként jegyez le. A szereplői gondolatain keresztül mutatja be a nyugati, európai értelmiségi diskurzusok legfontosabb kérdéseit, így kitérnek a szexualitás újradefiniálásának kényszerére is. A pánszexuális férfi és a pánszexuális nő viszonya túlnyúlik a hagyományos férfi-női kapcsolatokon, a gazdag írónő és a vidéki férfi szerelme nem a klasszikus romantikus komédiák forgatókönyvét követi, és rá kell jönniük, hogy a szerelem azt jelenti, hogy talán életükben először nem unatkoznak, amikor a másikkal vannak, és hogy szexualitás az is, ha két ember csak ül egymás mellett. Rooney regényei szerint az ilyen egyszerű és rugalmas fogalmak felé tart a világ és ez a szerző első olyan szövege, ami a nagy globális valóságról így mer beszélni.

XXI. Század, 4490 Ft, 318 oldal

Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni – Innen szép nyerni

A Nem akarok beleszólni-lányok az Instagram után ősszel már a könyvesboltokba is betörtek, hogy egy regényen keresztül is beszéljenek arról, amit a magyar társadalomról a legcinikusabb pillanatainkban gondolunk. A regény egy vidéki polgármester három Budapesten élő lányának a történetét követi, akik reménytelenül próbálnak megfelelni az anyjuk (a vidéki polgármester felesége – mind láttunk már ilyet, értjük, miről van szó) elvárásainak. A legkisebb testvér esküvőjén találkozik az olvasó a lányok külön szálon futó elbeszéléseivel: egyikük családanyaként, feleségként és tudósként próbál lavírozni a szerepei között, másikuk egy jól futó divatlap főszerkesztője, aki leszbikusságának felvállalása elől a munkába menekül, az éppen férjhez készülő lány pedig egyáltalán nem bízik annyira a kapcsolatában, amennyire az az oltár előtt kimondott igenben az biztosnak látszik majd. A három szereplő folyamatosan keresi a szerepeikből való kiugrás lehetőségét és a saját stabilitásukat, miközben szembesülnek azzal, hogy nem minden helyzet vállalható fel könnyen az édesanyjuk előtt. A regény cselekményét az viszi előre, hogy a három lány újra felfedezi egymásban a szövetségest, és rájönnek, hogy együtt képesek túllépni a konvenciók által szűkre szabott kereteken.

Helikon, 3999 Ft, 240 oldal

Vay Blanka: Saját ketrec

Vay Blanka önéletírása vállaltan túllépett számos olyan politikai korrektséget jelentő szabályon, amely megköti a hétköznapi beszélgetéseket is, és ezzel egy nagyon fontos dolgot ér el: őszintén tud írni. A magyar LMBT+ és feminista közösségnek pedig már hatalmas szüksége volt erre az őszinteségre. Vay Blanka transzneműségének felismerése előtt egykori LMP-s politikusként aktív, közéleti–társadalmi kérdésekben kiálló házas férfiként is tisztában volt a saját privilegizált helyzetével, melyre biszexualitása sem vetett árnyékot. A Saját ketrecnek ugyanez a privilegizáltság maradt a fő fókusza. Amikor Vay könyvét olvassuk, egy figyelmes, érzékeny szöveget látunk, amely elképesztő pontossággal tud beszélni nemi szerepekről, előbújás-jelenetekről vagy a társadalomformáló üzenetek félreérthetőségéről egyaránt. Miközben az olvasó megismeri egy nőnek, Vay Blankának a történetét, látja, milyen mindennapi felismerésekkel jár a transzneműség, mit jelent a férfiaktól elvárt macsó, maszkulin (sőt, toxikusan maszkulin) szerepeket leadni és a női szerepeket felvenni, mit változtat meg mindez egy otthon működésében, mi változik egy életnyi viselkedésminta válogatásakor. És közben társadalmi szinten érthetővé, vagy még érthetőbbé válik, hogy mindenkinek szüksége van jó minőségű feminista és jó minőségű LMBT+ diskurzusokra, mert az nemcsak a kisebbségek ügye, nemcsak a kisebbségi közösségeket zárja ketrecbe.

Európa, 3999 Ft, 488 oldal

Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák

Kalapos Éva Veronika fiatal balerinája egy fontos versenyre készül, koreográfiájába az édesapja iránt érzett dühöt kívánja beépíteni, és általa kitáncolni. Alexa kapcsolata az apjával szülei válása után tíz évvel már csak ritka és felületes közös ebédeket jelent. Miközben a lány a táncon dolgozik, ráébred, hogy nem ismeri igazán a válás pontos történetét, az egyre bonyolultabb kérdésekre csak az anyja által sokszor elismételt könnyű mantrái maradnak válaszként, és bár dacol benne az évtizedes magárahagyottság, egyre közelebb kerül édesapja emlékeinek megismeréséhez. A regény egyszerre két idősíkon mozog: betekintést kapunk a pánikbeteg apa válás utáni hónapjai mögé és a fiatal felnőtt lány mindennapjaiba, amelyeket a szintén táncos, joruba származású, Magyarországon felnőtt balerina barátnőjével oszt meg. Az Ezek voltak az apák egyszerre tud beszélni a pánikbetegség, a színesbőrű lét, a családi hagyományokhoz való viszonyulás, az LMBT+ lét és a balettiskolai nevelés vagy épp az ételallergiák kérdéseiről, miközben mindezek alig tematizálódnak valahol konkrétan, pusztán a regény valóságának a részei, a helyenként cinizmusukkal vagy nihiljükben irodalmiasnak ható alakok tulajdonságai, amelyeket már elfogadtak és amelyekkel együtt élnek.

Athenaeum, 3999 Ft, 264 oldal

2021 olyan év volt, amikor nehezebb volt elfelejteni, hogy mi mindent jelent az LMBT+ közösség tagjának lenni, de bemenni a könyvesboltba és csodálatos könyveket olvasni olyan emberekről, akik előttünk éltek, vagy akiket „nekünk írtak, nekünk találtak ki, mindig jó választás. A felsorolt könyvek és még annyi más 2021-ben megjelent LMBT+ könyv ott vár a polcokon, és rövidesen érkeznek melléjük az új év megjelenései – Adam Silvera, T. J. Klune, vagy Patrick Ness új könyveit muszáj megemlíteni –, mi pedig olvassuk őket, erőt merítünk belőlük és figyelünk rájuk idén is.

Veszprémi Szilveszter

Facebook: Egy meleg srác olvas