Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt beszélt kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A testület épp felülvizsgálja az emberi jogi helyzet alakulását Magyarországon, a miniszter azonban mindenféle kritikát lesöpört. Az ENSZ jelentésére válaszul a kormány maga is összeállított egy jelentést a hazai emberi jogi és jogállamisági helyzetről, ami – milyen meglepő – mindent a legnagyobb rendben talált.
Szijjártó a világszervezet ülésén kijelentette, hogy „a magyar emberek szabadságharcosok, akik sohasem tűrnének el egy olyan kormányt, ami szembemenne bármilyen jogokkal, különösen az emberi jogokkal”. Emiatt határozottan visszautasított minden bírálatot és kijelentette, nem fogad el „semmilyen vádaskodást, ami a demokráciánkkal szemben megfogalmazódott, és nem érezzük szükségét semmilyen külső hatalom és ország részéről, hogy bírálja a demokráciánkat”. És egyébként is, csak azért támadják az Orbán-kormányt, mert az „jobboldali, keresztény, nemzeti és hazafias elveket követ”.
A külügyminiszter az ülésen letagadta, hogy homofób lenne a homofób rendelkezésekkel az utolsó pillanatban kiegészített pedofiltörvény – amit a jobb belföldi és külföldi eladhatóság kedvéért azóta inkább átkereszteltek „gyermekvédelmi törvényre”.
„Az alkotmányunk elég egyértelműen fogalmaz a család definíciója kapcsán: anyából, apából és gyerekekből áll, ahol az anya nő, az apa férfi. Tiszteletben tartjuk, hogy vannak más megközelítések, de azt nem fogadjuk el, hogy mások megkérdőjelezzék, hogy mi hogyan gondolkozunk, különösen nem, hogy ezt úgy állítják be, hogy ezzel emberi jogokat sértenénk. (…)
Az Országgyűlés nemrég elfogadott egy gyermekvédelmi törvényt, ami biztosítja, hogy a szülők kizárólagos joga a gyermekeik szexuális felvilágosítása. Sok támadást kaptunk ezzel kapcsolatban, bár a kritikusok többsége úgy kritizált minket, hogy el sem olvasta a törvényt. Ez nem egy LMBTQ-ellenes jogszabály, ugyanis senkit nem korlátoz abban, hogy a felnőttek, a 18 éven felüliek milyen orientációval éljenek.”
Szijjártó itt ugyanazt ismételgeti érvként, amit a fideszes propaganda igyekszik mantrázni, hogy azért alaptalanok a bírálatok, mert a kritikusok nem is olvasták, nem is olvashatták el a törvényt. Teszik mindezt úgy, hogy amikor a júniusi EU-csúcson Orbán Viktor azt állította, hogy a törvényt vagy félreértik vagy rosszul olvasták, akkor Ursula von der Leyen elővette a szövegét és felolvasott belőle. Ugyanezzel az érvvel próbálkozott most Szijjártó, aki azt is hozzátette:
„Magyarországon senkinek nem kell félnie attól, milyen közösség tagja, és a kormányunk is elkötelezett ezen közösségek biztonsága iránt.”
Szép szavak a minisztertől, csak épp a valóság azt mutatja, hogy nem állják meg a helyüket. Mivel friss az élmény, álljon itt egy személyes példa: a hétvégén életemben először lebuziztak a nyílt utcán. Amikor három tagbaszakadt férfi válogatott, nyomdafestéket nem tűrő szidalmak közepette támad rá a belvárosban békésen sétáló emberre, akkor elég bátor dolog olyasmit állítani, hogy minden közösség biztonságban van Magyarországon. A jelenség ráadásul nem elszigetelt, ismeretségi körben többen jelzik, hogy szaporodnak a hasonló estek a nyílt utcán. (Jó, tudom, én vagyok a hibás, amiért nem különgéppel, jachttal vagy helikopterrel járok tömegközlekedés helyett, vagy mert nem a kormány párhuzamos valóságában élek, magamra vessek.)
A külügyminiszter által prezentált – mondjuk úgy – pontatlanságokkal teli jelentésre reagált Szigeti Flóra, a Momentum jogállamisági politikusa is, aki a közösségi oldalon egy táblázatban foglalta össze az állításokat, számol be róla a Telex. Mint a politikus írja, a kormány jelentése mellett civil szervezetek is készítettek árnyékjelentéseket az egyes témákban, ebből pedig kiderül, hogy
„a kormány jelentésének mind az ötvennéhány oldala teli van csúsztatásokkal és hazugságokkal, így a mellékelt táblázatban foglaltak csak cseppek a tengerben: valóságos szótár kell ahhoz, hogy az ember a valóságnak meg tudja feleltetni a Fidesz hazugságait.”
Posztjában a politikus arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány Szijjártó állításával ellentétben valójában nem biztosítja a jogi esélyegyenlőséget, az emberi jogi ombudsman ugyanis nem szólal meg például a menekülteket vagy az LMBTQ-közösséget érintő kérdésekben.
