Stockholm-szindróma. Biztosan sokan ismerjük ezt a kifejezést, ami arra az állapotra utal, amikor a fogva tartott ember vonzalmat, kötődést kezd érezni fogvatartója iránt a kedvesség vagy a törődés legkisebb megnyilvánulása hatására. Becca Prior új könyve azt az érdekes kérdést járja körül – jó sok akcióval fűszerezve –, hogy vajon mennyire valódiak az érzelmek, amik egy ilyen szituációban sarjadnak ki.
Amikor Brian Hayes egy átbulizott éjszaka után egy cellában ébred megkötözve és leragasztott szemmel, még fogalma sincs, mi vár rá az elkövetkező napokban/hónapokban. Két fogvatartója közül az egyikkel, Jake Harrisszel néhány nap alatt megmagyarázhatatlanul erős vonzalom ébred közöttük, aminek nem sokáig tudnak ellenállni. Az igazi bonyodalmak azonban csak akkor kezdődnek, amikor Jake hathatós segítségével Brian kiszabadul.
Ekkor ugyanis meg kell küzdeniük Brian apjával, aki a helyi maffia feje, és bármennyire is eltávolodtak egymástól fiával az évek alatt, az „Öreg” nem hagyhatja megbosszulatlanul az elrablását. Habár fő célja az, hogy embereivel levadásszák a rivális Lummiere-t, aki az egész dolog hátterében áll, szándékai szerint nem kegyelmezne Jake-nek sem, aki igazából az öccse, Mike elrontott drogüzlete miatt keveredett bele az egészbe.
Innentől pedig beindul a kegyetlen hajsza: Morgan Hayes – Brian apja – legprofibb fejvadászait küldi Lummiere után, azonban kegyetlen ellenfele minduntalan kicsúszik a kezei közül. Mindeközben pedig – bármennyire is nem akarta, hogy fiának bármi köze legyen véres birodalmához – egyre közelebb kerülnek egymáshoz Briannel, és együtt igyekszenek feldolgozni a múlt zavaros és fájdalmas történéseit.
A két főszereplő srác mellett megismerkedhetünk Brian barátaival, a kemény macsó álarca mögé rejtőző, de finom lelkű Javaddal és a kissé félénk, bizalmatlan „szomszéd sráccal”, Nathannel is. Ahogy ez a romantikus-erotikus regényekben lenni szokott, egy pár nem pár, így az ő kapcsolatuk alakulásáért is izgulhatunk a pergő folyamú történet során, ráadásul persze – ha akarják, ha nem – ők is belekeverednek a gengszterek ellentéteibe.
Becca Prior harmadik könyvében nagy fába vágta a fejszéjét: míg eddigi köteteiben elsősorban a kusza emberi kapcsolatokon volt a hangsúly, most még egy bűnügyi szálat is beleszőtt a történetbe. Habár természetesen a középpontban továbbra is az erotikus jelenetek állnak (ezek vannak talán a legérzékletesebben megírva), és a maffiózók lövöldözései ebben a játékban csak másodhegedűsök lehetnek, mégis hozzáadnak annyit a történethez, hogy már ne csak az érzelmek szövevényessége miatt aggódjunk a főszereplők sorsáért.
Az írónő szépen felvonultatja azokat a típusokat, akikre egy ilyen történet felépítésekor szükség van: a hősszerelmesek, a szigorú apa, a segítő barátok, a kegyetlen ellenfél, a szerető anya és testvér – mint régen a commedia dell’artéban, itt is mindenkinek megvan a maga funkciója, és bár biztosan akadnak meglepő mozzanatok, a legtöbb szereplő motivációja kiszámítható. Viszont ez természetesen nem vesz el sem a sztori mozgalmasságából, sem pedig a nagyon jól megírt erotikus részek izgalmaiból. Márpedig ez elsősorban egy erotikus melegregény, és csak másodsorban akció.
Egyetlen tanácsom az, hogy csak óvatosan forgassátok a kötetet nyilvános helyen, mert a forró és explicit jelenetek könnyedén magukkal sodorhatnak, és miközben a szereplők egymásba gabalyodnak, az olvasó csak kipirulva üldögélhet egy padon vagy éppen egy tömött metrókocsiban. Ha könnyű, de izgalmas olvasmányt kerestek a forró nyári napokra, akkor egyértelműen ajánlom a kötet beszerzését.
