A szeretetet, az örömöt és a boldogságot egy kiállítás keretében bemutatni csodálatos feladat. A mindezt megörökítő pillanatot elkapni azonban nem egyszerű – az itt látható családok Bielik István fotóművésznek nyíltak ki a Humen Fesztivál szeptemberi fotókiállításához.
Mert a családot nem csupán egy nő és egy férfi, valamint a gyermekeik alkothatják, hiszen ez a fogalom ennél sokkal tágabban értelmezendő. Azok a gyermekek, akiket egyetlen szülő nevel fel, vagy az azonos nemű párok gyermekei is családban élnek. Minden család egyenrangú és minden család a társadalom szerves részét képezi. Egy gyermek számára az a legfontosabb, hogy szerető és gondoskodó családban nőjön fel, és mindent megkapjon az élete során, amire szüksége van.
Móni, Réka, Villő és Tekla
Móni és Réka 2014 nyarán egy társkereső oldalon ismerkedtek meg, majd ősszel már össze is költöztek Szegeden. Már ekkor megbeszélték, hogy mindkettejük számára nagyon fontos a gyermekvállalás és mindketten szeretnék átélni az anyaságot, magát a várandósság élményét és az örökbefogadás csodáját is – utóbbi saját megfogalmazásuk szerint „az, amikor a gyermek a szívükben növekszik”. A várandósságot végül valóban mindketten megtapasztalták. Mindkét lányuk ott volt a szertartáson, ahol a két anyuka bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött. Villő már a háttérből figyelte az eseményeket, Tekla pedig még az egyik anyuka méhében élte át a nagy eseményt. A ceremónia apró volt, és némiképpen hiányt éreztek, hogy az anyakönyvvezető nem házastársként adhatta össze őket, bár így is örültek a hivatalos papírnak. Ha család, akkor nagyban gondolkodnak: négy gyerekig meg sem akarnak állni, de egyelőre utána is nyitva hagyják a kérdést, hogy bővüljön-e a família.
Zita, Emma, Marci
Zita 25 évesen vállalta első gyerekét, Emmát, aki épp a fotózás idején kóstolt bele az első iskolai napokba. Bár Zitának leginkább önmagának kellett rájönnie az anyaság csínjára-bínjára, abban mindig is biztos volt, hogy szeretne egy kistestvért Emmának. Így a kislány után két évvel megérkezett Marci is. Zita immár két éve egyedülálló anyaként neveli a két kisgyereket. Ideje nagy részét velük tölti, amikor pihenésről és feltöltődésről beszél, akkor is kiemeli, hogy gyermekei miatt van szüksége új energiákra, ezeket nekik akarja visszaadni. Bár elmondása szerint egyedülálló anyának lenni abszolút nem könnyű feladat, de segítsége szerencsére bőven akad: a szülei, a család és a barátok mindenben mellette állnak. Nem érti, miért kellene a családot egy apában, anyában és gyerekekben meghatározni. Családként ő mindig azokra az emberekre tekintett, akik támogatják, szeretik és segítik egymást, akikkel közös célokért küzdhetnek, megosztva egymással az életüket. Ehhez pedig nem mindenképpen kell egy férj.
Róbert és Balázs
Róbert és Balázs szerint szerelmük története tipikusnak mondható, ám valójában kicsit sem az. Egy párkeresőn ismerkedtek meg, a románc egyszeri randinak indult, de már az első pillanatban egymásba szerettek. Nem igazán vártak az összeköltözéssel sem: Róbert három nap után bútorozott be Balázshoz. A tempó pedig ezután sem lassult, újabb három hét múlva éppen a kertben rendezkedtek, amikor spontán elhangzott a kérdés: „leszel a férjem?” A szertartás pont február 14-re esett, az igent szűk körben, a család és a legjobb barátok társaságában mondták ki. Két hét múlva a lagzi már nagyobb volt: egy éjszakai klubban, hetven fővel és szicíliai friss sárgarépacsokrokkal csaptak egy bulit, a menüért pedig az akkori francia nagykövet séfje felelt. Kapcsolatuk hivatalossá tétele mindkettejük számára fontos volt: úgy érezték, hogy valóban megtalálták egymásban az igazit, akivel szeretnének megöregedni. Bíznak abban, hogy egyszer házasságot is köthetnek; ha erre már akkor is lett volna módjuk, amikor bejegyzett élettársakká váltak, nemcsak egymás nevét vették volna fel, de gyereket is fogadtak volna örökbe, hogy egy kis lélekkel kevesebb éljen szülők nélkül, állami intézményben. Róbert és Balázs között a szerelem immár nyolc éve tart. Jó hosszú randi lett.
Daisy Kalan, Tímea, Arian, Ében és Zora Nia
Daisy Kalan vlogger, sokat beszél a nyilvánosság előtt a családjáról. Már 18 évesen tudta, hogy szeretne gyereket, ez pedig hamarosan teljesült is: 21 évesen megszületett első gyermeke, 22 évesen a második, 27 évesen pedig ismét bővült a család. Pont úgy, ahogy eltervezte. Daisy szerint ők már akkor is család voltak, amikor egyedül nevelte két kisfiát, hiszen mindehhez az kell, hogy vigyázzanak egymásra, és hogy a kicsiket szeretetben neveljék a felnőttek – vagy akár egy felnőtt.
Az ő életében nem volt meg a szeretetteljes környezet, éppen ezért nem hisz abban, hogy egy családhoz mindenképpen anya és apa is kell – hiszen ha ezek a szerepek be is vannak töltve, az még nem garancia semmire. A vlogger már nem egyedülálló anya, immár párjával, Tímeával nevelik a három trónörököst. Már megtörtént az eljegyzés is, és Tímea minden nap rágja Daisy fülét a házasság, vagyis jelenleg a bejegyzett élettársi kapcsolat miatt, de egyelőre kicsit még várnak. Az, hogy a kapcsolatuk ilyen szinten is hivatalossá váljon, persze Daisy számára is fontos; biztos benne, hogy mindannyiuknak szép emlék lesz, amikor megünnepelhetik szerelmüket.
Hajnal és Mariann
Hajnal és Mariann nem várt sokat a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Miután mindketten azt érezték, hogy a sors valóban egymásnak teremtette őket, Mariann számára pedig mindig is fontos volt az, hogy akihez valóban tartozik, ahhoz papír is kösse, Hajnal – aki mellesleg büszke nagymama is – első randevújuk után csupán két és fél hónappal, első találkozásuk helyszínén meg is kérte Mariann kezét, aki azonnal igent mondott. A szertartást és a lagzit sok-sok halasztgatás után végül december 6-án tartották meg, Mikulás napján, Sopronban, a hűség városában – ez Hajnal számára volt fontos. Azóta is boldogan élnek, immár két otthonban. A budapesti lakás mellé nemrégen vásároltak egy apró, ám komfortos nyaralót a Duna egyik szigetén, rátalálva egy új életre és egy újfajta boldogságra. Itt láttak minket is vendégül, és kertjük hintaágyában mesélték el, hogy bár egy papír megvan, továbbra is küzdenek azért, hogy házastársak lehessenek, hiszen ez a jog mindenkié kell, hogy legyen.
Marci, Ádám, András
Marci és Ádám családja már sokaknak lehet ismerős. Ők az a szivárványcsalád, akik büszkén állnak ki a világ elé, hogy együtt, a saját példájukat felhasználva küzdjenek azért, hogy a szivárványcsaládokat elfogadja a társadalom, és hogy minél több LMBTQ vagy egyedülálló embernek legyen esélye arra, hogy átéljék a csodát, amit Andris jelent számukra. Az utóbbi hetekben viszont kicsit behúzták a kéziféket. A sorozatos lejárató és támadásokkal teli cikkek, valamint a szélsőjobboldal támogatóinak zavarkeltései után úgy döntöttek, hogy bár továbbra is küzdenek egy elfogadóbb jövőért, Andris személyét jobban védik és arcát nem mutatják meg a fotókon. Az örökbefogadás sose volt kérdés számukra – tíz éve volt az első randijuk, ahol már akkor megbeszélték, hány gyereket szeretnének. Öt év után lettek bejegyzett élettársak, két és fél évvel később pedig megérkezett életükbe kisfiuk, akinek mindenképpen szeretnének kistestvért. Egy másik kisembernek is gyönyörű, kiegyensúlyozott életet biztosítva – vagy inkább ajándékozva.
A fotósorozat készültekor forgattunk három interjút is a szereplőkkel, hogy személyesen mesélhessék el, hogy a család az család.
