Alapjogi kérdéseket jogtechnikai problémákká csupaszított le az Alkotmánybíróság másfél éves várakozás után. A döntés figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság saját, korábbi döntéseit és a nemzetközi joggyakorlatot. A Háttér Társaság Strasbourg elé viszi az ügyeket – olvasható a civil szervezet sajtóközleményében.
Az Alkotmánybíróság másfél év hallgatást követően döntést hozott azon bírói kezdeményezés ügyében, ahol az indítványozó bíró a 33. paragrafussal módosított anyakönyvi törvény születési nemre vonatkozó rendelkezését támadta. Az indítvány szerint a 2020 május végétől hatályos szabályozás, amely kizárja a nem- és ehhez kapcsolódó névváltoztatás lehetőségét, ellentétes az Alaptörvény emberi méltóságot és a magánélethez való jogot garantáló rendelkezéseivel.
Az Alkotmánybíróság határozata tökéletes példája annak, miként lehet alapjogi kérdéseket pusztán jogtechnikai problémákká lecsupaszítani. Az Alkotmánybírósági többség annak érdekében, hogy megfeleljen a kormány elvárásainak és hatályban tartsa a vitatott szabályt, még az öt évvel ezelőtti saját határozatával is szembement. A Háttér Társaság ügyfelének alkotmányjogi panasza kapcsán alaptörvény-ellenes mulasztást megállapító 2018-as döntésében ugyanis kimondta: „(…) minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját nevéhez és annak viseléséhez. (…) Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az „EMBER” önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége.”
A döntés teljesen figyelmen kívül hagyja a nem jogi elismerésének ellehetetlenítését kifogásoló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását, a Magyar Pszichológiai Társaság véleményét a hatályos szabályozás rendkívül káros egészségügyi hatásairól, a vonatkozó és a határozattal egyértelműen ellentétes strasbourgi joggyakorlatot, valamint a nemzetközi emberi jogi standardokat. Bevett gyakorlatával szemben az amicus curiae beadványokban megfogalmazott érveket az Alkotmánybíróság még csak össze sem foglalta a döntésében, pusztán hogy fenntartható maradjon gyenge alapokon álló érvelése.
A határozat egyértelművé teszi a kapcsolatot az Alaptörvény kilencedik módosítása (a születési nem Alaptörvénybe foglalása), az állami gyűlöletkampány, és a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet alatt rohamtempóban, társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott 33. § között. A döntés indokolatlanul különbséget tesz azok között, akik a kérelmüket 2020. május 29-e előtt adták be, és akik csak május 30-án vagy azt követően. Míg az előbbi csoportba tartozók kérelmét a visszaható hatályú alkalmazást megsemmisítő 2021-es alkotmánybírósági döntésnek köszönhetően elbírálják, a mai döntés mindenki mást indokolatlan és cinikus módon megfoszt ennek lehetőségétől.
Azzal, hogy a testület nem kíván állást foglalni a kérdésben, emberek ezreitől veszi el annak lehetőségét, hogy nemi identitásuknak megfelelő dokumentumokkal éljék a mindennapjaikat. Az Alkotmánybíróság álláspontjával ellentétben a nem jogi elismerése nem csupán az egyén intimszféráját érinti. A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van mindennapi biztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, bankban, albérlet-keresés során, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket kell használniuk, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így napi szinten sérül a magánélethez való joguk.
“Érthetetlen, hogy egy 20 évig jól működő rendszert miért kellett egyetlen törvénymódosítással tönkretenni, és ezzel végleg eltörölni a nem jogi elismerésének lehetőségét. Amíg Európa töretlenül az identitás-alapú jogvédelem irányába halad,és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szerves részeként ismeri el a nem jogi elismeréséhez való jogot, addig az Alkotmánybíróság által szentesített kormányzati gyakorlat a teljes jogfosztás mellett áll ki. Hiszünk abban, hogy mindenkit megillet a nem- és névváltoztatás joga, ezért folytatjuk harcunkat az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
