Itthon

Döntött az Alkotmánybíróság, minden korábban indult transz ügyben kizárt a 33. paragrafus alkalmazása

Egy nem- és névváltoztatási kérelem elutasítása miatt indult közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszéknek kétsége merült fel az Alkotmánybíróság egy korábbi, 11/2021. (IV. 7.) AB határozatának alkalmazhatóságával kapcsolatban, ezért a testülethez fordult annak megállapítása érdekében, hogy az mondja ki: minden ügyben alkalmazandó-e a korábbi határozata. A bírói kezdeményezés alapján végül az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 11/2021. (IV. 7.) AB határozata a törvényszék előtt folyamatban lévő, és minden más ügyben is alkalmazandó – számol be a Háttér Társaság.

Az ügy előzménye, hogy a 2020. évi XXX. törvény hírhedt 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, ráadásul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdésének 33. § általi módosításával a törvénybe egy olyan rendelkezés is bekerült, melynek értelmében az új szabályokat a hatálybalépése előtt indult, a folyamatban lévő, és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság a már említett határozatával megsemmisítette ezt a rendelkezést, mivel az a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, ezért alaptörvény-ellenes.

A Fővárosi Törvényszék egy előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást, azaz felülvizsgálatot kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál annak megállapítása érdekében, hogy az Alkotmánybíróság 11/2021. (IV. 7.) AB határozata minden ügyben alkalmazandó-e. A törvényszék indítványában kifejtette, hogy az alkotmánybírósági határozat indokolása nem tartalmaz olyan érvelést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a sérelmezett jogszabályt csak a határozat alapját képező indítvánnyal érintett ügyben lenne szükséges kizárni. Felvetette azt is, hogy a jogbiztonság, és az előtte folyamatban lévő ügy felperese, valamint bármely más bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügy felperese érdekének sérelmével járna a közigazgatási határozat jogszerűségének az alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabály figyelembevételével való elbírálása.

A felmerült kérdésre az Alkotmánybíróság a 3386/2021. (X. 1.) AB határozatában adott választ, melyben megállapította, hogy a korábbi, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény fent idézett rendelkezését megsemmisítő 11/2021. (IV. 7.) számú AB határozat minden ügyben alkalmazandó. A testület döntésében úgy fogalmazott: „Az Abh. az eljárásának alapjául szolgáló ügyre vonatkozóan nem állapított meg a határozat rendelkező részében sem általános, sem a konkrét ügyre vonatkozó alkalmazási tilalmat. (…) Bár nem a rendelkező részben, de az Alkotmánybíróság a határozat fent idézett indokolásában nemcsak azt tette egyértelművé, hogy az indítvánnyal kifogásolt jogi norma azonnali, a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedő hatályú módosítása sértette az Alaptörvényt, hanem azt is, hogy az annak alkalmazásával lefolytatott eljárás alaptörvény-ellenes lenne. (…) Jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Abh. indokolásának [38] bekezdése egyértelműen kifejti, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés megsemmisítése okán nem kellett rendelkeznie az alkalmazási tilalom kérdésében, ezért jelen bírói indítvány okán sem volt erre szükség, ezért az indítvány nem megalapozott. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság jelen ügyben is, utalva az Abh. Indokolása [36] bekezdésében foglaltakra megjegyzi, hogy az At.101/A. § (2) bekezdését a jelen ügy tárgyát képező, folyamatban lévő eljárásban az eljáró bíróság előtt nem kell alkalmazni.”

A Főváros Törvényszék előtt folyamatban lévő közigazgatási per ennek értelmében folytatódik, melyet a törvényszék, és más hasonló ügyekben más bíróságok is, az Alkotmánybíróság 11/2021. (IV. 7.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével köteles elbírálni.

2020. május 19-én 134 igen, 57 nem arányban, 4 tartózkodás mellett a Magyar Országgyűlés megszavazta a 33-as törvényjavaslatot, amely ellehetetleníti a magyar transznemű emberek számára a hivatalos nem- és névváltoztatást. A törvényjavaslat beadása után óriási csata zajlott a törvény ellen, és eddig nem látott összetartás alakult ki az LMBTQ közösségen belül. Az ellenkampány három fontos szereplőjével 2020 júniusában beszélgettünk.

 

„Nem egy arctalan tömeg vagyunk”

 

hirdetés
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
hirdetés