Hatalmas vihart kavart múlt héten J. K. Rowling, a Harry Potter könyvek szerzőjének egy Twitter-bejegyzése. Az író a menstruációs szegénységről szóló újságcikk címébe kötött bele, amelyben szerepelt az “emberek, akik menstruálnak” szókapcsolat, márpedig szerinte erre azt a szót kell használni, hogy “nők”.
A vitát nem is az váltotta ki, hogy Rowling félreértette a cikket (amelyben szerepel, hogy többek között akár biológiai okokból is vannak olyanok, akik nem nők, mégis menstruálnak), hanem mert a transz közösség és a transz jogokkal foglalkozó szervezetek szerint Rowling ezzel, és az ezt követő további, a születési nem fontosságáról szóló bejegyzéseivel relativizálta vagy egyenesen megtagadta a transzneműek élettapasztalatait.
‘People who menstruate.’ I’m sure there used to be a word for those people. Someone help me out. Wumben? Wimpund? Woomud?
Opinion: Creating a more equal post-COVID-19 world for people who menstruate https://t.co/cVpZxG7gaA
— J.K. Rowling (@jk_rowling) June 6, 2020
Az ügyben megszólalt többek között Indya Moore, a Pose című sorozattransznemű főszereplője, Eddie Redmayne, a Legendás állatok és megfigyelésük, valamint Daniel Radcliffe, a Harry Potter filmek főszereplője, védelmébe véve a transz nőket. Most pedig Rowling ragadta ismét magához a szót és önmaga védelmére kelt egy, a honlapján olvasható írásban (eredeti, angol nyelven ITT érhető el). Június hatodikai szavaiért nem kér elnézést, kitart az elvei mellett, és megmagyarázza, miért gondolkozik így a transzneműségről, és a született nemről.
Először is elismeri, hogy tavaly védelmébe vette Maya Forstater kutatót – a hölgyet egykor transzfóbnak tartott kommentjei miatt távolították el állásából -, de ez nem jelenti azt, hogy ő maga transzfób lenne sőt, évek óta foglalkozik transzneműséggel kapcsolatos kérdésekkel.
Egyszer véletlenül valóban lájkolt egy megkérdőjelezhető tartalmú Twitter-bejegyzést, amit valójában csak le akarta menteni. Amikor a már említett Maya Forstatert támogatásáról biztosította, tisztában volt vele, milyen következményei lesznek. Előtte és utána is hanyagolta egy kicsit a Twittert saját lelki egészsége érdekében, csak azért tért vissza a közösségi oldalra, hogy új gyerekkönyvéről írjon, de ahogyan újra posztolni kezdett, újra feltűntek azok az emberek, akik számon kérték korábban.
Ezután felsorolja, miért is aggódik a transzmozgalom, vagyis annak új iránya miatt. Az egyik ok, hogy félti a szólásszabadságot, majd utolsó pontként behoz egy traumatikus élményt a saját életéből. Mint írja, ő is volt családi erőszak és szexuális zaklatás áldozata. Erről nem beszélt eddig, mert fájdalmas volt visszaemlékezni és nem akarta a nyilvánosság elé tárni amíg első házasságából született lánya nem ért ezzel egyet. Nem azért vállalta, hogy most először mesélt ezekről a történtekről, mert szeretné, ha az emberek szimpátiát éreznének iránta, hanem mert szeretné szolidaritását kifejezni azon nők felé, akik hasonlón mentek keresztül: akiket bigottnak neveztek csak azért, mert voltak kifogásaik a közös használatú mellékhelyiségekkel szemben
Az író kifejti, hisz abban, hogy a transzközösség nagy része „semmilyen veszélyt nem jelent másokra”, sőt, nagyon nehéz helyzetben vannak, és őket is megilleti a megfelelő védelem. Hozzátette, tudja, hogy a trasznemű nők az egyik legveszélyeztettebb csoport, ha szexuális erőszakról van szó, és mivel őt is bántalmazták, együttérez velük.
Azonban: „Szeretném, ha transz nők biztonságban érezhetnék magukat, de nem szeretném, ha a született nők kevésbé lennének biztonságban. Ha a mosdókba és öltözőkbe olyan férfiak is bejöhetnek, akik nőnek érzik magukat – és itt kiemelném, hogy a szükséges papírok megszerzéséhez nincs szükség nemváltozató műtétre vagy hormonterápiára -, akkor igazából ezek a helyiségek minden férfi számára nyitva vannak. Ez az igazság.”
Hozzátette, csak azért mesélt a múltjáról, mert ez segít abban, hogy az emberek megértsék, honnan táplálkozik a félelme, hogy miért az a véleménye, ami. Majd azzal zárja a szavait, csak annyit kér, hogy legyünk megértők azon nők millióval szemben, akiknek „az az egyedüli bűne, hogy szeretnék, hogy ne érjék őket támadások amiatt, ha kifejtik véleményüket, ha hangot adnak aggodalmaiknak.”
Állítása szerint nagyon sok nő kereste fel már azzal, hogy veszélyben érzik magukat, attól tartanak, hogy a transz közösségre vonatkozó véleményük miatt elveszíthetik az állásukat, vagy akár komolyabb bajuk is eshet.
