Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció képviselője írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Varga Judit igazságügyi miniszterhez Bencsik András azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint „jó hír”, hogy a melegeket Ugandában kivégezhetik.
Az ellenzéki politikus a levelében kifejtette, hogy nem lehet alaptalan a hazai LMBTQ közösség félelme a Fidesz álláspontját illetően, ha az egyik legrégebbi, állami kitüntetéssel jutalmazott propagandistája ilyen kijelentéseket tesz egy televíziócsatorna műsorában.
„Józan ember aligha vitatja, hogy ennél sötétebb, brutálisabb gyűlöletbeszédet kisebbséggel szemben nemigen lehet alkalmazni. Mindazonáltal a magyar jog szerint Bencsik a házasságra lépő melegek kivégzésének ünneplésével nemcsak gyűlölet-bűncselekményt nem követett el, de a ma hatályos törvények alapján még csak személyiségi jogi per sem indítható ellene az emberi méltóság védelmében. Az idevonatkozó törvényi szabályozás ugyanis csak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát védi, más kisebbségekét, így a nemi identitásuk vagy a szexuális orientációjuk alapján kisebbségben lévőkét nem” – írja a politikus.
A DK ezért a törvény módosítását kezdeményezné, hogy az LMBTQ közösség is felléphessen a gyűlöletbeszéd ellen. Sebián-Petrovszki azt a kérdést intézte Varga Judithoz, hogy a kormány hajlandó-e támogatni, hogy „a törvény a szexuális kisebbségek emberi méltóságát is védje a gyűlöletbeszéddel szemben, vagy inkább a Bencsik András kijelölte úton kívánnak tovább haladni, a „Halál a melegekre!” kampány felé?”
A miniszter helyett Répássy Róbert államtitkár válaszolt, aki szerint a büntető törvénykönyv 332. § c) pontja jelenleg is három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki a nagy nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszít a lakosság egyes csoportjai ellen, különösen a nemi identitásra, szexuális irányultságra vagy fogyatékosságra való tekintettel.
Az államtitkár kijelentette, hogy európai uniós jogharmonizáció keretében ez a passzus 2016-ban került be a Btk.-ba.
A 24.hu-nak nyilatkozó büntetőjogász szerint az uszítás „csak akkor tényállásszerű, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlölet a hallgatóság aktív tevékenységébe megy át”, ezért nehéz elérni, hogy valakit elítéljenek, hiszen ez nehezen bizonyítható.
A DK elfogadhatatlannak tartja a kormány válaszát és jövő héten törvényjavaslatot nyújtanak be a kérdésben – osztotta meg lapunkkal Sebián-Petrovszki László.
A DK politikusával készült korábbi interjúnk itt olvasható.
