A dél-koreai K-pop alig egy évtized alatt meghódította a világot. Míg tíz évvel ezelőtt itthon is csak egy szűk réteg hallgatta a műfajt, ma már szinte mindenki hallott róla. A koreai popzene csillogó világában táncoló tökéletes fiúk és lányok azt az illúziót keltik, hogy a kelet-ázsiai országban kizárólag heteroszexuális csillagok születhetnek.
Ezt igyekszik megváltoztatni egy új K-pop-együttes, a QI.X, akik feltett szándéka, hogy felvállalják önmagukat, queerségüket, és így szeretnének sikereket elérni – írja a The New York Times. Koreában ugyanis nagyon ritka, hogy egy szórakoztatóiparban dolgozó művész – legyen az énekes vagy színész – felvállalja a valós szexuális orientációját.
Felhasználják a queer kultúrát, de queernek lenni tabu
Mindez azért is rendkívül érdekes, mert a K-pop-ipar előszeretettel használja a queerbaiting technikáját, azaz olyan vizuális látványelemeket, viselkedési szokásokat emel át a queer közösségből, amelyeket trendinek és hasznosnak talál, anélkül, hogy az előadók ténylegesen a közösség tagjai lennének.
A K-pop szinte a kezdetektől alkalmazza a genderfluid megjelenést, számos rendkívül híres férfi sztár öltözik szinte nőiesen, használ sminket, hangsúlyozza ki androgün megjelenését, színes és feltűnő kiegészítőkkel. Az egyik legismertebb ilyen előadó G-Dragon, aki már jóval a BTS-őrület kitörése előtt úttörője volt a gender határait feszegető megjelenésnek.
A K-pop-rajongók világszerte, de főképp Ázsiában, szinte megőrülnek a férfi idolok színpadi produkcióiba beépített brománcért. Nagyon komoly rajongói bázisa van az úgynevezett OTP-knek (original true pairing), amikor két tagot kvázi összeboronálnak és minden interakciójukba szexuális utalást látnak bele.
A legnagyobb ilyen rajongótábora a másodgenerációs TVXQ együttes első számú OTP-jének volt, melyet Jaejoong és Yunho alkotott. A rajongók odáig merészkedtek, hogy amikor az együttes kettévált és Jaejoong új együttest alapított a kivált tagokkal, valóságos kommentcunami árasztotta el az internetet arról, hogy Yunho szíve most biztosan majd megszakad.
Természetesen ezeket az OTP-párosításokat a kiadók tudatosan „ösztönözik”. A kötelező brománc az ázsiai fiúegyüttesekben (a lányegyütteseknél is megfigyelhető hasonló, bár sokkal kisebb rajongótáborral) az effektív marketing része, amely a rajongókat „közelebb viszi” az együttes tagjaihoz, és valóságos függőséget tud okozni.
Az ázsiai K-pop-rajongók teljesen elfogadók a színpadi flörtöléssel kapcsolatosan, valóságos rajongói klubok alakulnak egy-egy OTP-nek, minél sikamlósabb az érintkezés, annál nagyobb az elégedettség. Ugyanakkor ugyanezen rajongók többsége felháborodva hagyná ott a rajongói klubot és fordítana hátat a kedvenc párosának, ha kiderülne róluk, hogy valóban melegek.
Ez a fajta meghasonulás a kezdetektől része a K-pop-rajongásnak Ázsiában. Csha Udzsin koreai zenekritikus szerint a legtöbb queer előadó iszonyúan retteg attól, hogy a karrierje bánja, ha előbújik. Úgy véli, hogy ez az általánosan a szórakoztatóiparral szemben támasztott helyi követelményekből fakad: „Fizetünk neked, úgyhogy ne hozz minket kellemetlen helyzetbe”.
Önmaguk akarnak lenni
A QI.X tagjai azt szeretnék elérni, hogy ne kelljen egy előadónak rejtegetnie a valódi énjét, és igenis lehessen nyíltan queerként sikereket elérni Koreában. Jelenleg alig néhány olyan előadó létezik, akik felvállalták a szexuális irányultságukat. Ilyen például a transznemű énekesnő Harisu, aki még a 2000-es évek elején sikeres karriert épített fel, vagy a kezdetektől meleg idolként reklámozott Holland.
Míg Harisunak talán könnyebb dolga akadt húsz évvel ezelőtt, az egyre inkább keresztény országgá váló Koreában most nagyon nehéz queerként navigálni akár a hétköznapi életet is, nemhogy egy zenei karriert. A hatóságok egyre-másra igyekeznek megakadályozni a pride felvonulásokat, és a jelen politikai helyzetben szinte szóba sem jöhet az egyenlő házasság.
A QI.X tagjai – Prin, Sen és a transznemű jiGook – azonban bizakodók. Úgy vélik, hogy ha lassan is, de változik a koreai emberek, különösen a fiatalok véleménye az LMBTQ közösségről. Az együttes producere Pak Csijon, aki korábban olyan K-pop-szupersztároknak írt dalokat, mint a MonstaX vagy a Got7. Pak nembinárisként definiálja önmagát és úgy érezte, itt az ideje, hogy olyan együttesnek írjon dalokat, akik valóban képesek a queer önkifejezésre.
Sen, az együttes egyik tagja, korábban több K-pop-ügynökségnél is dolgozott háttértáncosként, még a BTS ügynökségénél, a Hybe-nál is. Azt mondja, mindenki tudta róla ott, hogy queer, és barátságosan fogadták. Ugyanakkor amikor idolegyüttesbe jelentkezett, elutasították, mondván, hogy túl fiús a külseje, nem felel meg az elvárásoknak.
Bár a QI.X egyelőre indie módon működik, mindent maguk csinálnak, számos fellépést tudhatnak a hátuk mögött. Rendszeresen fellépnek a szöuli LesVos LMBTQ klubban és különféle queer fesztiválokra is hívják az együttest. Már rajongótáboruk is van, a QTZ („cuties”, azaz „cukik”).
„Egy nap szeretnénk majd ott lenni mindenki streaminglistáján” – mondja Prin.
