Kína és Tajvan viszonya ma már jóval békésebb, mint akár harminc évvel ezelőtt, de feszültségek a mai napig bőven vannak. Az 1949-ben zárult polgárháború óta Kína saját lázadó tartományaként tekint a szigetországra, míg Tajvan önálló államként tekint magára. A mai napig kínai rakéták irányulnak Tajvanra, miközben a gazdasága miatt ázsiai kis tigrisként számon tartott Tajvan biztonságát az USA szavatolja Kínával szemben.
A Tajvani-szoros két ellentétes oldalán élő fiataloknak ma már nem kell ugyan a világ másik végére menni, hogy megismerkedjenek egymással, egy páros mégis az otthontól távol talált egymásra.
A tajvani Joshua és a kínai Wei Hao az Egyesült Államokban találkoztak 2015-ben, ismerősökön révén keveredtek egy asztalhoz egy vacsora során. Bár outoltak a családban, az Ázsiában élő szülők mindkét oldalról a mai napig azt hiszik, hogy csupán jó barátok, pedig már egy éve összeházasodtak.
A kínai Wei Hao szerint nekik az előbújás előtt rendezett magánéletet és szakmai karriert kell felmutatni, hogy egyben példát is mutatva a kínai társadalomban meglévő, melegekkel szembeni ellenérzésekre rácáfoljanak.
A kínaiak ugyanis szinte semmit sem tudnak az LMBTQ közösségről, a legtöbben azt hiszik, hogy a melegek mindig csak buliznak, vagy hogy a melegek azok a férfiak, akik félmeztelenül táncolnak a pride felvonulásokon.
Ezzel szemben Tajvanon hosszú múltra tekint vissza az LMBTQ jogegyenlőség és elérhető közelségbe került az azonos nemű párok házassága is, de mindketten hiszik, néhány éven belül ez Kínában is megtörténik majd.
Kínában a becslések szerint kb. 70 millió LMBTQ személy él, a helyi szerveztek pedig felvilágosító kisfilmeket is készítenek abban a reményben, hogy tudják a társadalom gondolkozásmódját formálni.
