Vitatkozhatnánk róla, hogy a sportolóknak feladatuk-e politizálni a pályán vagy éppen azon kívül, de egy biztos: a hirtelen meghozott, precedens alapú szabályozások általában specifikus érdekeket szolgálnak.
Még alig kezdődött el a 2016-os férfi kézilabda Európa-bajnokság Lengyelországban, máris érdekes konfliktus merült fel a svéd válogatott kapitánya és a szervező sportszövetség (EHF) között. Tobias Karlsson ugyanis a csapat első meccsén, amelyet január 16-án játszottak, szivárványos karszalagot szerett volna felvenni, hogy szolidaritását fejezze ki a lengyel LMBT közösség felé.
Sok kelet-európai országhoz hasonlóan ugyanis itt sem egyszerű az LMBT emberek helyzete, ráadásul a konzervatív kormány egyre közelebb kerül gondolkodásmódjában az orosz példához. A helyzetnek külön pikantériát ad, hogy a meccsen Szlovénia volt a svédek ellenfele, az az ország, ahol csak nemrég vonták vissza az azonos nemű párok házasságkötéséről szóló törvényt.
Január 15-én azonban Karlsson arról értesült, hogy egy új szabálynak megfelelően a játékosok csak az országuknak megfelelő színű karszalagot viselhetnek a megmérettetéseken. „Csendes tiltakozásként akartam felvenni, hogy ezzel is jelezzem: minden ember azonos értékű” – nyilatkozta az Aftonbladet nevű svéd napilapnak. – „Nagy szégyen ez az intézkedés. Sajnálom, hogy az EHF ezt az utat választotta, és nem engedik, hogy az érzéseinket és az emberi bánásmóddal kapcsolatos gondolatainkat így fejezzük ki. Emellett pedig nagyon meglepődtem, mert néhány nappal ezelőtt még semmi gond nem volt a karszalagok viselésével; a norvég és az izlandi kapitányoknak is küldtem belőlük, mert ők is kérték.”
Az EHF vezetősége szerint szó sincs diszkriminációról: a karszalagok színe eddig is a nemzeti csapatokhoz kötődött, csak amolyan íratlan szabály volt. Hasonló intézkedések kerültek bevezetésre a 2014-ben is a Szocsiban rendezett téli olimpia idején, amikor bármely sportolót, aki szivárványszínű kiegészítőkkel foglalt volna állást, kizárhattak a versenyből. Robbie Rogers focista nem sokkal ezelőtt már megfogalmazott egy megoldást, amely ilyen esetekben valószínűleg mind a sportrajongóknak, mind pedig a sportolóknak ideális lenne, azonban mind tudjuk, hogy a sport világát nem az idealizmus irányítja.
