Idén nyáron valószínűleg csak a legbátrabbak indulnak külföldre nyaralni, számos ország továbbra is zárva tartja a határait. Ahol mégis nyitnak, ott pedig előfordul, hogy pár hét után a feje tetejére áll minden, és újabb korlátozásokat vezetnek be. Ki bírja ezt követni? Biztos, ami biztos alapon idén a legtöbben bizonyára itthon nyaralunk.
A számtalan belföldi lehetőség között Sopron, a hűség és szabadság városa nem véletlenül vált az egyik legvonzóbb hazai turisztikai célponttá: az ország nyugati kapuja hangulatos utcáival, műemlékeivel és sokszínű természeti adottságaival pillanatok alatt elvarázsolja az ide érkezőket.
Ahol kétfejű sas a szélkakas
A látnivalók listájának elmaradhatatlan eleme a város jelképe, az 58 méter magas Tűztorony, amelynek alsó része római kori falmaradványokra épült a XIII. században, míg a körerkélyt és a torony felső részét az 1676-os tűzvész után építették. A barokk kupola tetején lévő, kétfejű sast ábrázoló szélfogó II. Ferdinánd király ajándéka. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy mind legkisebb gyermeke, Habsburg Lipót Vilmos főherceg, mind pedig a nagybátyja, Rudolf magyar király is vonzódott a férfiakhoz. A szélfogónak természetesen a családfához nincs köze, a hagyomány szerint azonban nemcsak az aktuális széljárást mutatja, de még az eső közeledtét is jelzi, amikor észak-déli irányban áll. A Tűztorony őrei a XIX. századig igencsak elfoglalt emberek voltak: amellett, hogy kezelték a toronyórát, figyelték a várost, és jelezték, ha esetleg tűz ütött ki valahol, 1829-ig Sopron hivatalos zenészeiként ők játszottak a városi ünnepségeken, esküvőkön és temetéseken is.
A Tűztorony mellett található Fő tér kialakítása a XIII. század óta változatlan, minden épülete műemlék. A Városháza mögött található Scarbantia Régészeti Park római kori emlékeket mutat be, amiből már csak azért is akad pár, mert nagyjából kétezer évvel ezelőtt az akkori település az egyik fontos kereskedelmi útvonal, a Borostyánút meghatározó állomása volt. De ha inkább a Fő téren maradnátok, nézzétek meg a Storno-házat, ahol annak idején Mátyás király is vendégeskedett, vagy a Kecske-templomot, aminek annyi köze van a kecskékhez, hogy a város egykori gazdag családjától, a Gaissel famíliától érkezett a pénz, amiből megnagyobbították a templomot, és az ő címerükben szereplő kecskemotívum köszön vissza a kapu fölött.
Boltíves kapualjak és csábító csoki
Sopron az ország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése, úgyhogy ne lepődjetek meg, ha lépten-nyomon találtok valamit, amit megörökítenétek – legyen szó szűken ívelt utcákról, boltíves kapualjakról, vagy éppen árkádos udvarokról és parkokról. Megannyi étterem és kávézó várja, hogy asztalaik mellől csodáljátok a város különleges hangulatát és az épületeket, amelyek a múltba repítenek. Ha pedig tényleg kedvet kaptok az időutazáshoz, csak kezdjétek el figyelni az emléktáblákat, hiszen több épületben is kiállítások sora várja, hogy megismertesse veletek a korábbi lakók történetét és életmódját.
A természet szerelmeseinek szükségtelen említeni a Lővérek szépségét, viszont kedves városimádók, ha Sopronban jártok, szánjatok egy kis időt a kertes villa- és üdülőnegyed feltérképezésére is, és mindenképp ejtsétek útba valamelyik kilátót, csodás a panoráma. Utána pedig jutalmazzátok meg magatokat a Harrer Csokoládéműhelyben, vagy irány egy jó borterasz, ahol a soproni borvidék remekeit kortyolgathatjátok a naplementében, miközben a másnapi programot tervezgetitek – ez lehet például egy kirándulás a Fertő-tóhoz, látogatás a nagycenki Széchenyi-kastélyban, levendulaszüret a fertődi Esterházy-kastélyban, vagy éppen egy koncert a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban.
A soproni borért a francia katonák is lelkesedtek
Ha már a boroknál tartunk, a soproni az egyik legősibb hazai termőterület. A kimérési jogot a gazdák szabadon gyakorolhatták, III. András már 1297-ben királyi privilégiumot adott Sopron városának, így az itt termelt borokat bárhová elszállíthatták anélkül, hogy bárki vámot szedett volna tőlük. A házak előtt rúdra függesztett friss fenyőág az újbor, a szalmaköteg pedig az óbor mérését jelezte, sőt, még piros és fehér szalagokkal is jelölték, hogy milyen típusú bort árul az adott gazda. A soproni vidék egyik jellegzetes bora, a kékfrankos elnevezése a XIX. századból ered, amikor napóleoni csapatok foglalták el a várost, és a katonák kékes színű frankkal fizettek az italért.
Sopron környékén a bortermesztés mellett a sörgyártásnak is komoly hagyománya van, az első erre utaló írásos emlékek a XIV. századból valók. Az 1895-ben alakult Soproni Sörgyár még most is üzemel, úgyhogy, ha mindig is érdekeltek a sörfőzés rejtelmei, ne hagyd ki a gyártúrát. A programot természetesen kóstolás zárja.
A Belvárostól nem messze található négycsillagos Hotel Sopron különleges ajánlatokkal, gasztronómiai élményekkel, edzőteremmel és wellness-részleggel vár titeket (és a kutyátokat is), érkezzetek egyedül, párban vagy éppen egy nagyobb társasággal. Egy biztos: itt szeretettel fogadnak, úgyhogy utazzatok, pihenjetek, egyetek-igyatok jókat, és nézzétek este akár az ágyból a kivilágított Tűztornyot!
Lancz Alexandra
