Mindenki számára van egy világ
Seanan McGuire Csellengő gyerekek című ifjúsági fantasysorozatáról
Biztosan érezted már azt, hogy a hiba nem benned, hanem a világ rendjében, a logikában, az erkölcsökben, a betanult és fenntartott normákban van. Biztosan gondolkoztál már azon, hogy számodra ez a világ-e a lehetséges világok legideálisabbja. Seanan McGuire Csellengő gyerekek című ifjúsági regénysorozata egy portálfantasy térbe helyezi ezeket a kérdéseket, hogy kamaszok történetein keresztül megértsük: mindenki arra vágyik, hogy biztonságban lehessen önmaga.
Az angolul a hetedik, magyarul a harmadik könyvnél járó sorozat első része, a Minden szív kaput nyit 2018 áprilisában debütált itthon a Fumax Kiadó gondozásában. Már a könyv megjelenésének hírét egyértelműen lelkes érdeklődés fogadta, az angolszász fantasy és LMBT+ irodalomolvasók rajongása az akkor angolul már megjelent három kötet iránt átragadt a magyar közönségre is. A könyv, majd a sorozat iránti érdeklődés pedig a 2021 őszén megjelent harmadik kötet, a Cukorszín égbolt alatt című regény népszerűségét látva kimondhatjuk, egyáltalán nem apadt, és ezen nem is kell meglepődnünk.
A Minden szív kaput nyit egy olyan egyszerű világot nyitott meg az olvasó előtt, amelyben minden szereplő hazavágyik, de az otthon már nem a szülői házat, hanem egy egészen másként működő univerzumot jelent, ahol őt a kiteljesedés várja. A regénysorozat helyszíne, Eleanor West Otthona Csellengő Gyerekek Számára egy olyan iskola, ahol a portálon átjutott, de az utazásból valahogy mégis hazakerült gyerekek megérthetik a tapasztalataikat. A friss és folyamatos kutatások alapján képet kaphatnak a számukra megnyílt ajtók működéséről, és közben egy elfogadó közösségben élhetnek, amíg arra várnak, hogy hátha ismét megjelenik számukra az ajtó.
A sorozat a szereplők és az előttük megnyíló világok sokszínűségével emelkedik. A Minden szív kaput nyit főszereplője Nancy, aki a Holtak csarnokainak nevezett világból érkezett vissza, ahol megtanult halknak és lassúnak, szinte mozdulatlannak lenni. Sumi egy tobzódóan színes Édesség nevű világból érkezik, ahol minden egy másféle, hedonista logika szerint működik. Jack és Jill egy ikerpár, akik egy gótikus horrorvilágból, a Lápvilágból érkeztek vissza, amelyet a Frankenstein és a Drakula-történetek újramesélésével a sorozat második kötete, a Mélybe ránt a Lápvilág mutat be. Kade, Eleanor unokaöccse egy folyamatosan zajló goblin–tündér háború száműzöttjeként, Christopher pedig a Csontvázak Hercegnőjének Kedveseként tér vissza a mi világunkba.
A sokszínűség azonban nem csupán a világok kitalálásában, de azok bejárásában, bemutatásában, a regényműfajok megmutatásában is megjelenik. A Minden szív kaput nyit történetében egy krimit látunk, amelyet egyszerre táplál, hogy az iskolába frissen érkezett Nancynek egyre több információja lesz a világutazás mibenlétéről, és egyszerre látunk tényleges gyilkosságtörténeteket, amelynek az indítéka alapjaiban láttatja majd a sorozat egészének a legnagyobb krízisét. A Mélybe ránt a Lápvilág ehhez képest egy egyszerű vezetésű ifjúságihorror-történet, ahol a tudás és a rettenthetetlen hatalom feszül egymásnak, miközben két, a szüleik által igazán sosem szeretett ikertestvér egészen eltávolodik egymástól. A Cukorszín égbolt alatt című harmadik rész kalandregény, melyben az időutazás is megjelenik, és a világok, portálok működéséről is többet megtudhat az olvasó: Édesség felett egy gonosz királynő veszi át az uralmat, és ha Sumi nem siet a megmentésükre, az egész világuk veszélybe kerülhet.
A szereplők előtt olyan ajtók nyílnak meg, amilyenek ők maguk, és ez nem egy morális vagy normatív világválasztás. A Lápvilágban megjelenő tudományok például képesek túllépni azon, hogy bizonyos orvosi kísérletek vallási, erkölcsi tabunak számítanak; Christopher számára a halál egy várt állapot lesz, amely következtében megszabadul majd a lágy részeitől, és csontvázként beteljesül a szerelme. Miközben többen LMBT+ karakterek, a szereplőknek ez alig feltűnő tulajdonsága, hiszen sokkal fontosabb jegyekben is eltérnek az ezen a földön normálisnak tűnő működéstől. Sumi leszbikussága és gyakori önkielégítési kényszere csak egy kis része az ő tobzódásának, Nancy aszexuális karaktere pedig szintén építkezik az általa megidézett világból, amelyet a szenvedélyesség helyett a lassú nyugalom ural. Jack leszbikussága éppígy esetleges volna, ha nem egy feltámasztott lány iránt érezné a szerelmét, Kade transzneműsége pedig a tündérvilág erőltetett nőiségideáiban válik problematikussá.
Az okos és figyelmes reprezentáció azonban nem csupán az LMBT+ közösség felé valósul meg. Christopher félig mexikói, Cora, a harmadik rész főszereplője teltkarcsú, aki így sellőként még mélyebbre képes úszni a tengerben, azonban mielőtt megnyílt előtte a portál, sokszor bántották őt, ezért nehezen kapcsolódik másokhoz.
A sorozatnak a sokféle karakterével együtt is egyértelmű és radikálisan vállalt értéke az az empátia, amivel Eleanor West Otthonának lakói fordulni tudnak Eleanorhoz és egymáshoz. A nagyon különböző szereplőket az a tapasztalat szervezi közösséggé, hogy mind érzik: az a világ, amelyben most ismét élni kényszerültek, nem elég arra, hogy boldogan éljenek, mert ennek a világnak a normái és korlátai nem az övéké. Ők oktalanabbak, logikusabbak vagy költőibbek annál, hogy itt képesek legyenek jól érezni magukat. Ezek a karakterek hazavágynak, mert érezték már, milyen, amikor egy világ épp őket választja ki azért, hogy bennük otthonra találjanak. A honvágy egy egykor érzett biztonság iránt a legnagyobb dolognak tűnik, amit a kamaszlélek még képes elviselni – az Eleanor West Otthona Csellengő Gyerekek Számára megalapításakor azt remélték, hogy könnyebb úgy, ha tudják, nincsenek ezzel egyedül.
Veszprémi Szilveszter
FB: Egy meleg srác olvas