Bizonyára sokaknak ismerős a sztori a közelmúltból: a 90 éves Kenneth Felts csaknem egy évszázadon át viselkedett heteró férfiként, holott 12 éves kora óta pontosan tudta, hogy meleg. Titkát a tervei szerint magával vitte volna a sírba, csak aztán jött a koronavírus-járvány. A kényszerű bezártságban úgy döntött, írni fog, és papírra veti az emlékiratait. Az ötvenes évek végén megismerkedett egy Phillip nevű férfival, egymásba szerettek, de kapcsolatuknak végül Felts vetett véget – úgy gondolta, könnyebb élete lesz, ha heteró férfiként él. Így is tett évtizedeken át, majd nemrég mégis inkább a coming out mellett döntött.
Fiatal korában soha nem voltak barátnői, az érettségi bálra is csak azért ment el egy lánnyal, mert ő megkérte rá. Húszéves korában az USA haditengerészetéhez került, ahol négy évet töltött egy aknaszedő hajón a koreai háború idején. A háború után befejezte a tanulmányait, és egy hitelintézetnél helyezkedett el. Itt ismerkedett meg 1957-ben a kollégájával, Phillip Allen Jones-szal, aki segített beletanulni a feladataiba. Azonnal vonzódni kezdtek egymáshoz, és hamarosan randizni kezdtek – abban a korban nem nyilvánosan, és főleg azért sem, mert Felts nem volt nyíltan meleg férfi.
Az éjszakákat elkezdte Phillip házában tölteni, majd egy idő után hozzá költözött. Számukra ez egy természetes lépésnek tűnt, úgy érezték, nagyon jól illenek egymáshoz. Hasonló dolgokat kedveltek, hétvégénként együtt jártak túrázni a környező hegyekbe. Ezeket az időket Felts csodálatosnak írja le a Newsweek riportjában, és a szerelmük egyre csak erősebb lett. Egy 1958-as hétvégén, egy különlegesen bensőséges este után másnap a templomba mentek. Phillip a kórusban énekelt, Felts a gyülekezet tagjai között ült, és hirtelen belehasított:
„Ott voltam ezen a szent helyen, amely elutasítja a homoszexualitást, és én valami olyasmit csináltam Phillippel, ami csodálatos volt, de eközben „helytelen”. A társadalom és a vallásom is azt akarta, hogy én heteroszexuális legyek. Ellentét feszült a vallás és az iránta érzett szerelmem között.”
Az élmény után nem sokkal Felts felmondott a munkahelyén, és elhagyta a párját. A férfi néhány alkalommal küldött neki levelet, az utolsóban pedig megírta, ha arra sem válaszol, akkor többé nem zavarja.
„Úgy érzetem, a kettő egyszerre nem megy, hogy válaszoljak is neki és heteró is maradjak. Ezért inkább azt választottam, hogy heteroszexuális legyek, és soha többé nem hallottam felőle. Ez volt a rossz döntés, és ezt bántam egész életemben.”
Felts egy másik államba költözött, a helyi gyülekezetben megismerkedett egy fiatal nővel és feleségül vette. 1963-ban összeházasodtak, és megszületett a lányuk, Rebecca. A házasságuk azonban nem tartott sokáig, és amikor 1979-ban elváltak, Felts visszament Long Beach-re, ahol Phillippel éltek. Azzal töltötte az idejét, hogy az összes telefonkönyvet átnézte, hátha sikerül megtalálnia, de nem akadt a nyomára.
Az évtizedek teltek, és amikor Felts 90 éves korában coming outolt, bátorító üzenetek ezreit kapta a világ minden tájáról. Története sokakat megindított, és végül jelentkezett nála egy hölgy, aki megígérte, hogy segít neki megtalálni Phillipet. És sikerrel járt.
„Lenyűgöző, hogy képes volt megtalálni 60 év elteltével. De amikor két héttel ezelőtt közölte a hírt, azt kellett elmondania, hogy Phillip két éve meghalt. Számomra csupán két héttel ezelőtt halt meg. Nagyon nehéz és fájdalmas számomra a hír. Az őt követő egyetlen párkapcsolatom sem volt hozzá mérhető, és nem is vártam, hogy legyen olyan.”
Később Phillip unokahúgától megtudta, hogy a férfi teljes és boldog életet élt. Sok éven át tartó párkapcsolata néhány évvel ezelőtt akkor ért véget, amikor a párja elhunyt, és attól kezdve Phillip élete hátralévő részére egyedül maradt.
„Úgy érzem, hogy a fiatalságunk legszebb éveit osztottuk meg egymással, és ezért mindig hálás leszek, örökké emlékezni fogok rá.”
