Ljubljana város neve már-már megtévesztően hasonlít a szlovén ljubljena, vagyis szeretett szóra. Ez már jó jel, ugye? Eláruljuk: igen!
Bár miután kevesebb, mint 300.000 lakosa van, Ljubljanát, Szlovénia fővárosát – és ezzel együtt a várost, aminek a nevét talán a legnehezebben tanultuk meg kiejteni földrajz órán – sose fogjuk metropolisznak nevezni, ettől függetlenül felejthetetlen élményt tartogat minden látogató számára.
Ljubljanát az európaiak sokszor nevezik a kontinens rejtett kincsének. Nem csoda: a történelem különböző korszakai mind csodásabbnál csodásabb nyomokat hagytak az utcákon, amelyek rengeteg gyönyörű épületet köszönhetnek Jože Plečnik világhírű építésznek. Vagyis itt már maga egy egyszerű séta is élmény lehet. Mellesleg ne lepődjünk meg, ha folyton sárkányokba botlunk – nyugalom, nem Trónok harca-beli sárkányokra gondolunk, sokkal inkább szobrokra –, Szlovénia ugyanis a sárkányok országa. Így itt biztosan biztonságban leszünk.
A főváros igazi romantikus úti cél. 2016-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, melyet nagyban köszönhet számos, még akár a belváros közepén is fellelhető, gondosan megőrzött és óvott zöld területnek. Hála természetközeliségének rengeteg sportos, laza program vár minket. A várost könnyedén felfedezhetjük biciklivel, de az igazi élmény, ha paddle-lel, vagyis vízen úszó deszkákkal megyünk végig a Ljubljanica folyón – amin persze hajókkal is ringatózhatunk, ha kicsit kényelmesebbek vagyunk. A folyó fontos szerepet tölt be a város életében: a partján lévő kávéházak teraszán csodálatos látvány mellett ihatjuk meg cappucinónkat, emellett érdemes szót ejteni a hídjairól is. A Hármas-híd a város spirituális központja, ahol a főváros új része találkozik a régivel, három híd összeolvadásában – szokatlan és csodálatos látvány. Az 1888-ban épült Zmajski, vagyis Sárkány-híd pedig a hídfőinél álló négy sárkányról kapta a nevét, amelyek a monda szerint, ha egy szűzlány kel át az átkelőn, megcsóválják a farkukat. Nem tudjuk, hogy ez a szűz legényeknél is működik-e, de próbáld ki! Valakit biztosan ismersz, akivel tesztelhető.
Szlovénia történelme során szinte végig más országok megszállása alatt állt – éppen ezért ne csodálkozzunk, ha más nemzetek konyhájának ízeit is felfedezzük a menüben. A szlovén konyha fontos részét képezik a levesek, és ha itt járunk, illik megkóstolni az ország jellegzetes ételét, a hajdinából készült galuskát is. A rengeteg erdős, zöld terület miatt a vadhús máig fontos szerepet tölt be a szlovén konyhában, a gomba, a dió és a gesztenye mellett. Hála tengerpartjának, Szlovénia a halrajongóknak is izgalmas célpont lehet. Népszerű a pisztráng, az aranykeszeg, az osztriga, a kagyló és a tintahal is. A desszertek közül a legjellegzetesebb a bejglihez hasonlító potica, illetve a gibanica, ami pedig a réteshez hasonlít, igaz, vastagabb tésztából készül. Ha megszomjaztunk, válasszuk a helyi söröket, de próbáljuk ki a szlovénok gyümölcspálinkáit is.
Szlovénia a melegjogokat tekintve talán a régió legelfogadóbb és legmodernebb országa. Már 1992-ben mozgalom indult az azonos neműek házassági jogaiért, mely végül 2015-ben ért révbe. Ehhez képest az első pride-ot viszonylag későn, csupán 2001-ben tartották meg az országban. Ljubljana igencsak elfogadó az LMBTQ közösséggel szemben, de azért az utcán jusson eszünkbe, hogy akárhogy is van, még mindig Közép-Kelet Európában vagyunk, vagyis ne olyan szintű melegbarát közeggel számoljunk, mint Nyugat-Európában. A városban több klub, kávézó és szauna is kifejezetten a meleg közönség számára nyitott meg. Ha hétköznap nem is, de hétvégén biztos a buli!
Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar
