Hírek

Interjú – Új magyar dokumentumfilm az LMBTQ társadalomról

Kordonok között címmel jelent meg új dokumentum film, mely az elmúlt 10 év magyarorszégi LMBTQ ügyeit tekinti át. Az alkotóval, Erdei Arnold Róbert Bobbal beszélgettünk.

A Kordonok között igazi hiánypótoló alkotása, kiemelkedő céllal: kezdjünk el beszélni az LMBTQ témákról és problémákról, valamilyen módon, de emeljük fel a hangunkat ha kell. A dokumentumfilmben megszólal a Humen Magazin főszerkesztő-helyettes Kanicsár Ádám András is.

Az alkotóval, Erdei Arnold Róbert Bobbal egy rövid és gyors interjúban beszélgettünk a dokumentumfilmről.

Tabu LifeOn – Kordonok között #3

“AKTIVISTA TUDSZ LENNI AZÁLTAL IS, HA MEGOSZTOD AZT A CIKKET” Meleg egyenjogúság, azonos neműek házassága? Ez Nyugat-Európában már nem fikció, hanem valóság….

Miért készült a dokumentumfilm?
Márciusban láttam a BBC-nek egy dokumentumfilmjét LMBT témában az interneten. Growing Up Gay volt a címe, ami Olly Alexander a Years&Years zenekar frontemberével mutatta be, hogy milyen mentális problémákkal küzdenek meg a melegek. Megtetszett, ahogy az egészet szakmailag végig vitték, a plánok és a történetfelvezetés.

Aztán jött a felismerés, hogy itthon szinte csak a Budapest Pride közeledtével, szezonálisan beszélnek a szexuális kisebbségről. Akkor is inkább csak pejoratívan, mintsem tényeket közölve. Angliában bátrabban nyúlnak ehhez a témához, itthon meg nem is mernek róla beszélni. Én független vagyok, kezdő a hivatásomban, nincs vesztenivalóm. Fel akartam tenni azt a kérdést, amit mások még nem tettek, vagy nem mertek feltenni, hogy milyen helye lehet a szexuális kisebbségnek az Európai Unióban egyedi, illiberális demokráciában. Érdekesnek találtam, melegként főleg.

 

 

Kik szólalnak meg a filmedben?
Van egy kék jegyzetfüzetem, amibe minden eddigi feldolgozott témám benne van. Oda sok ember nevét leírtam, de végül szűkítenem kellett a kört. Amikor kiválasztottam a filmben is szereplő beszélgetőpartnereimet, akkor a hit, a jog és az elfogadás témakörébe akartam beilleszteni őket.

Az egyházon belüli elfogadásról Cserháti Sándorral beszélgettem, akivel evangélikus lelkészként tavaly ilyenkor találkoztam egy LMBT rendezvényen, ahol a melegek elfogadásról beszélt. Nagyon nyitott szellemű, bele illett a filmbe. A szivárványcsaládokról, és úgy általában a melegek jogairól pedig a ti munkatársatokat, Kanicsár Ádám Andrást hívtam meg, mert ő is örökbe szeretne fogadni egy gyereket, és jogi szempontból ez neki csak egyedüli szülőként lehet melegként. Úgy éreztem nemcsak mint leendő szülőként, de újságíróként is van releváns véleménye.

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport aktivistájával, Halászi Krisztinával is beszélgettem, akivel a dokumentumfilm szegedi kötődését is meg akartam erősíteni. Nálunk az utóbbi időben három dolog is történt, a kitiltástól az esélyegyenlőségig minden. Kihagyhatatlan volt. Persze, azért még a pride vonulókat is kérdeztem, főként az ellentüntetőkről, akik most kis kihagyás után újra megjelentek.

Hogyan készült?
A Tabu LifeOnnak ez a harmadik része, de már legelőször is ezzel akartam kezdeni, csak akkor nem volt még ötletem, hogyan ragadjam meg. A BBC film adta az ihletet. Nagy-Britanniában nyitottabbak már az emberek, itt viszont valami meghasonulni látszik a politikában, és ez érdekes. Itt nem feltétlenül érdekli még az embereket a melegek mentális egészsége. Sokat hallottam a forgatás előtt a 2008-as zavargásokról, és gondoltam ez lehetne akkor a kiindulópont. Egy évtized.

Sokat változott azóta Magyarország az elfogadásban, és ez sokkal megfoghatóbb, mint valakinek az egészsége. A film egyik felét a fővárosban forgattuk, a másikat pedig Szegeden. Évszakot átívelő munka volt, rengeteg helyszínnel. Nekem fontos volt, hogy képileg is felkeltsem a néző érdeklődését, ezért erre különösen odafigyeltünk. Noha nehéz volt az interjúkat néha megoldani, és nem mindent tudtam bele tenni, amit akartam, de talán így kellett lennie. Minden percét élveztem.

Mi a célod a filmeddel?
Gyémánt Ágnessel elsőként akartam készíteni interjút, de sajnos nem tudtam. Amikor megosztottam a filmet, és megnézte, nagyon tetszett neki. Úgy érezte, hogy részese akart volna lenni. Szerintem ez a fontos. Hogy aki megnézi, valahogy közelebb tudjon kerülni ehhez a témához. Nem merünk erről beszélni, mert kínos, mert intim, mert badarság. Ha a film szóra késztet, az már jó, mert a társadalmi vita itt hiányzik, de nagyon.

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb