Ben Carson kétségkívül az egyik legérdekesebb jelölt a 2016-os amerikai elnökválasztáson: a híres agysebész, aki először választott szét sikeresen a fejüknél összenőtt sziámi ikreket, az LMBT közösséget illetően már korántsem halad ilyen lelkesen a korral.
A homofóbiára különösen építő politikai oldal képviselői igyekeznek mindenkit minél furcsább hasonlatokkal elidegeníteni az LMBT közösségtől, illetve a házassági egyenlőségtől, de eddig talán Carson definíciója a legmeglepőbb. A reménybeli elnök A More Perfect Union (Egy tökéletesebb egység) címmel kiadott könyvében ugyanis a sziámi ikrek számára készített gyerekülésekhez hasonlítja az azonos neműek házasságkötését.
„A törvényeket és rendeleteket úgy kell megalkotni, hogy normális, megszokott helyzetekről szóljanak, a normálistól eltérő, kivételes esetekben pedig külön módszereket kell alkalmazni. Ha a hétköznapi esetekkel foglalkozó törvényeket úgy változtatjuk meg, hogy kiterjedjenek az abnormális helyzetekre, akkor az olyan, mintha elvárnánk a gyerekülés-gyártóktól, hogy ne csak az anatómiailag normális gyerekek, hanem sziámi ikrek is elférjenek az üléseikben.
Sokkal értelmesebb dolog lenne, ha azt várnánk el, hogy alapvetően tipikus gyerekeknek készítsenek üléseket, és tervezzenek külön üléseket az atipikus gyerekeknek, ha erre szükség van. Ez az elképzelés elég sok helyzetre alkalmazható nemzetünk jelenlegi állapotában. Például: a legtöbb a ember heteroszexuális, ezért a házasság fogalmának megváltoztatása a többi ember belefoglalásával csak szükségtelen bonyodalom.”
Ben Carson nyilván pontosan így viszonyul mindenféle kisebbséghez, legyen szó valamilyen betegségben szenvedő emberekről, tolószékesekről vagy mondjuk a feketékről.
