Folyamatosan semmisítik meg a bíróságok a transznemű emberek nemének jogi elismerését elutasító döntéseket

Hiába volt hatályos jogszabály arra, hogy melyik szervnek és milyen határidőn belül kell eljárni a nem- és névváltoztatási kérelmek ügyében, a kormányhivatal előbb hosszú ideig váratta az érintetteket, majd egy jogsértő megoldással igyekezett minden folyamatban lévő ügyet elintézni.

2020-ban több tucat transznemű személy fordult a Háttér Társasághoz, hogy a nemük és nevük irataikban való megváltoztatását lehetetlenné tevő szabályozás, a 33. § hatálybalépését követően született, nemük jogi elismerését elutasító határozattal szemben fellépjen. Az ország különböző pontjairól érkezett megkeresések közös jellemzője, hogy bár a 33. § hatálybalépése előtt volt Magyarországon olyan jogszabály, amely lehetővé tette a nemi jogi elismerését, és amely a kérelmek elbírálását Budapest Főváros Kormányhivatalához telepítette, a Kormányhivatal először hónapokig, vagy akár évekig fektette az ilyen kérelmeket, majd a 33. § hatálybalépését követően az érintettek születési helye szerinti anyakönyvvezetőhöz tette át az ügyeket, áthárítva ezzel a felelősséget. Mivel időközben hatályba lépett a 33. §, annak értelmében az anyakönyvvezetők kizárólag elutasító döntést hozhattak.

A jogszabálysértést a bíróságok is felismerték: az elmúlt időszakban tizenhét, a Háttér Társaság által ismert esetben semmisítette meg a nem jogi elismerését elutasító döntést a bíróság, az ítéletben azt is megállapítva, hogy a nemváltoztatási kérelmek kapcsán Budapest Főváros Kormányhivatalának kell érdemi döntéseket hoznia.

2021 márciusában ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította: alaptörvény-ellenes az anyakönyvi törvény 33. § által bevezetett azon rendelkezése, amely alapján az új – a nem jogi elismerését ellehetetlenítő rendelkezéseket – alkalmazni kell a 33. § hatálybalépése előtt indult eljárásokra is. Az Alkotmánybíróság szerint ez a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik. Az ilyen kérelmek esetén a korábbi jogszabályok alapján, a benyújtott egészségügyi szakvélemények alapján kell Budapest Főváros Kormányhivatalának döntést hoznia.

2021 júliusában a Pécsi Törvényszék amellett, hogy a nem- és névváltoztatást elutasító határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította azt is kimondta: Budapest Főváros Kormányhivatala nem hivatkozhat arra, hogy nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel az érintettek által benyújtott egészségügyi szakvélemények elfogadhatóságának eldöntésére, különösen annak fényében, hogy korábban a Kormányhivatal is megállapította: a szakorvosok által kiállított iratok alapján fennáll a transzszexualizmus diagnózisa.

Budapest Főváros Kormányhivatala azonban továbbra is szabotálja az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtását.

“Komolyan aláássa az állami szervekbe vetett bizalmat, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala az Alkotmánybíróság és a bíróságok döntései ellenére továbbra is akadályozza, hogy több tucatnyi transznemű ember nemi identitásának és megjelenésének megfelelő iratokat kapjon” – értékelte a helyzetet Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.

Nem Budapest Főváros Kormányhivatala az egyetlen, amely jogsértő gyakorlatot folytat. Amikor a bírósági ítéletekből egyértelművé vált, hogy a 33. § hatálybalépését követően nem az anyakönyvvezetőknek, hanem Budapest Főváros Kormányhivatalának kellett volna határozatot hoznia, több olyan érintett is kérte a korábbi jogsértő döntés visszavonását, akik közigazgatási pert nem indítottak. Hiába nyilvánvaló, hogy ezek a döntések semmisek, a kormányhivatalok egyetlen általunk ismert esetben sem indítottak felügyeleti eljárást, pedig erre az alapvető jogok biztosának 2021 áprilisi jelentése is felszólította őket. Az anyakönyvvezetők is csak néhány esetben vonták vissza korábbi jogsértő határozatukat. A  kormányhivatalok és az anyakönyvvezetők súlyosan törvénysértő gyakorlata már az ügyészségeknek is szemet szúrt, a Szombathelyi Járási Ügyészség ügyészi felhívásban szólította fel a szombathelyi anyakönyvvezetőt jogsértő döntésének visszavonására. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig azt állapította meg, hogy európai uniós jogot sért a transznemű emberek nemének jogi elismerését tiltó 33. §, és a jogszabály módosítására szólította fel a kormányt.

“Míg a kormány az LMBTQI emberek ellen irányuló gyűlölethadjárata keretében a gyermekekre fókuszál azt hajtogatva, hogy nagykorú emberek azt kezdenek életükkel, amit akarnak, ehhez képest a kormányzat különböző szervei aktívan akadályozzák a felnőtt transznemű embereket abban, hogy nemi identitásuknak megfelelő, boldog életet élhessenek”  – tette hozzá Dombos Tamás.

A 33. § kapcsán jelenleg két eljárás is folyamatban van az Alkotmánybíróság előtt. Kilencen alkotmányjogi panaszban hívták fel a figyelmet a 33. § alaptörvény-ellenes voltára, egy esetben pedig a Fővárosi Törvényszék egy előtte folyamatban lévő ügyben fordult az Alkotmánybírósághoz, és indítványozta, hogy az mondja ki a 33. § alaptörvény-ellenességét. Az utóbbi ügyben az Alkotmánybíróságnak 2021. szeptember 23-ig kell döntést hoznia. A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciója augusztusban amicus curiae beadványban kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a transznemű emberek számára nemük elismerését. A Társaság kiemeli, hogy “a nem- és névváltoztatáshoz való jog más személyek érdekeivel nem áll konfliktusban (…) a szakirodalmában egyértelmű trendként rajzolódik ki a nem jogi elismerésének mentális egészségre gyakorolt pozitív hatása.”