Itthon

Újabb állami szerv állt ki a kormány transzfóbiája ellen

Egy transznemű nő kérelmére indult eljárásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megállapította: európai uniós jogot sért a transznemű emberek nemének jogi elismerését tiltó, az Országgyűlés kormánypárti többsége által tavaly tavasszal megszavazott 33. paragrafus. A NAIH a jogszabály módosítására szólította fel a kormányt. 

2020-ban egy transznemű nő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult azzal a panasszal, hogy bár nemi identitása és megjelenése alapján nő, a hivatalos irataiban azonban férfinév szerepel, és a tavaly májusban elfogadott új jogszabály, a 33. paragrafus miatt nem kérelmezheti nemének és nevének megváltoztatását irataiban. Ez mindennapi élete során számos kellemetlen helyzettel jár, hiszen egy banki ügyintézés, ÁFÁ-s számla igénylés vagy igazoltatás során fel kell fednie, hogy transznemű, és ezzel egészségügyi állapotára vonatkozó személyes adatai akarata ellenére nyilvánosságot kapnak – számol be a Háttér Társaság.

A NAIH nemrégiben megküldött válaszleveléből kiderül: a Hatóság osztja aggodalmát a hazai és európai uniós adatvédelmi szabályok megsértése kapcsán. A NAIH felhívja a figyelmet arra, hogy az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR 5. cikkében megfogalmazott pontosság elvével, ill. a 16. cikkben megfogalmazott helyesbítéshez való joggal ellentétes, hogy a jogalkotó nem teremt lehetőséget a transznemű emberek számára nemük jogi elismertetésére. A Hatóság megállapítja, hogy „különösen egy nemi átalakító műtéten átesett transznemű személy esetében már nem állítható, hogy szubjektív alapon, pusztán a neméhez való tudati viszonyulása alapján kéri a nemre vonatkozó adatok helyesbítését.

A NAIH mindezek alapján a jogszabályi környezet olyan módosítását javasolja a kormánynak, amely lehetővé teszi, hogy legalább a nemi megerősítő beavatkozásokon átesett személyek esetében legyen lehetőség nemük és nevük irataikban történő megváltoztatására.

A NAIH ezzel a – nemrég sajnálatos módon megszüntetett – Egyenlő Bánásmód Hatóság után a második olyan magyar állami szerv, amely nyíltan szembehelyezkedik a kormány transzfób politikájával. Az elmúlt hetekben az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa is kritizálta a 33. paragrafust, igaz, csak abban a vonatkozásban, hogy azt a törvény hatálybalépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kellene. Erről az Alkotmánybíróság márciusban kimondta, hogy a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik, ezért a vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. Azon transznemű személyek esetében tehát, akik 2020. május 29. előtt adtak be kérelmet nemük jogi elismertetésére, a korábbi jogszabályok szerint kell eljárni. A NAIH álláspontja azonban nemcsak rájuk, hanem azon transznemű emberekre is vonatkozik, akik korábban nem adtak be kérelmet.

A NAIH álláspontjának óriási jelentősége van” – kommentálta az eljárás eredményét Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. „A Hatóság egyértelművé tette, hogy nem csak a nemzetközi emberi jogi alapelvekbe, hanem az Európai Unió tételes jogába is ütközik a 33. §. Így az Európai Unió szerveinek kötelezettségszegési eljárást kell indítaniuk Magyarország ellen az EU-s jogszabályok megsértése miatt. Fontos ugyanakkor, hogy a nemi identitás nem műtétek kérdése: a vonatkozó nemzetközi standardok szerint a nyilvántartott nemnek az egyén önmeghatározásán kell alapulnia.

Borítókép: Budapest Pride, Facebook

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb