Dél-Korea a világ egyik olyan országa, ahol az LMBTQ emberek elfogadottsága a társadalomban az egyik legalacsonyabb. Ennek okai pedig a múltban keresendők.
Egy nemrég készült felmérés szerint a lakosság 52%-a nem szeretne queer szomszédokat vagy munkatársakat – írja a Deutsche Welle.
„A dél-koreai társadalom különleges abból a szempontból, hogy a koreai háború után egy igen gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkezett, miközben a szellemi értékek szempontjából – különösen a szexualitással kapcsolatos felfogásban – jócskán lemaradt” – mondja Csong Gjuri, a Seoul Queer Culture Festival egyik szervezője.
Csong úgy véli, hogy a háború után, amikor az Egyesült Államok elkezdte segíteni a gazdaság fejlődését, a koreaiak irigykedtek a fejlett országokra, ezért háttérbe szorították az olyan értékeket, mint az igazságosság, az egyenlőség, az emberi jogok, vagy a méltányosság.
„Ebben a folyamatban a kisebbségek, például a nők, a fogyatékkal élők és a külföldiek jogai háttérbe szorultak” – fogalmaz Csong. „És ennek eredményeképpen nem titok, hogy a nemek közötti konfliktusok a mostani koreai társadalomban zajlanak le, és ugyanez igaz az LMBTQ+ kérdésekre is”.
Csong szerint a koreaiak nem tisztelik a különbözőséget, szexuálisan konzervatívak és a nemek közötti egyenlőséget sem akarják elismerni.
A külföldieket is szívesebben látják a melegeknél
A Korea Közigazgatási Intézet kutatása szerint a koreaiak egyre elfogadóbbak a külföldiekkel, csökkent azok száma, akik nem szeretnének külföldieket látni letelepedni az országban. Ezzel szemben a lakosság több mint fele nem szívesen élne queer emberek szomszédságában. Egyetlen embercsoportot látnak kevésbé szívesen, mint az LMBTQ közösség tagjait: a volt elítélteket. A megkérdezettek 72%-a nem akarna börtönviselt személy szomszédja lenni.
„Számomra ez Korea konfuciánus múltjának öröksége, és bár történelmünknek ez az időszaka már nagyon régen volt, sok ilyen szemlélet még ma is erős a társadalmunkban” – véli Lim Undzsong, a nemzetközi tanulmányok docense a Kongdzsui Nemzeti Egyetemen.
„Általánosságban véve, az idősebb generációnak nehéz megértenie a szexuális kisebbségek koncepcióját, ennek fő oka pedig a hagyományos, konzervatív neveltetésükben és a vallásban keresendő” – mondja.
„Vannak más kisebbségi csoportok, amelyek hosszú ideje alulreprezentáltak társadalmunk számos területén – a nők, bevándorlók, fogyatékkal élők -, de úgy érzem, hogy ez az utóbbi időben változik” – teszi hozzá. „Remélem, hogy ugyanez megtörténhet a szexuális kisebbségek esetében is.”
A politika nem segít, de bíznak az új generációkban
Dél-Koreában de facto két nagy párt között szoktak eldőlni a választások, és Csong szerint mindkét párt egyaránt diszkriminálja az LMBTQ közösséget. Ennek oka pedig, hogy a nagy számú vallásos szavazónak akarnak kedvezni.
A 36 éves leszbikus nő szerint azonban a jövő egyáltalán nem reménytelen. „Szerintem a fiatalabb generációk hozzáállása egyre jobb” – mondja. A queer fiatalok ma már hamarabb bújnak elő a családjuk, a munkatársaik és az iskolatársaik előtt, mint az ő generációja tette. „Jobban tudatában vannak a szexualitásuknak, köszönhetően a közösségi médiának, és mert sokkal inkább találkoznak olyan beszélgetésekkel, amelyek toleránsabbak az LMBTQ emberekkel”.
Az olyan megmozdulások, mint az évente megrendezett Seoul Queer Cultural Festival, éppen arra hivatottak, hogy felhívják a figyelmet a szexuális kisebbségek jogainak fontosságára. A szervezőknek azonban minden évben harcolniuk kell a városházán a népszerű közterületek lefoglalásáért, mert keresztény szervezetek szándékosan elorozzák a helyszínt.
