A Cambridge-i Egyetemen jóváhagyták a szobor felállítását, amely Alan Turingról, a meleg háborús kódfejtőről emlékezik meg. A szobor Sir Antony Gormley alkotása, 19 acéltömbből áll majd, és több mint 3,5 méter magas lesz – számol be a BBC.
A szobor állandó jelleggel kerül majd a King’s College Wilkins épülete mellé, ahol maga Turing is tanult 1931 és 1934 között.
A látogatóknak azonban fizetniük kell majd, ha meg akarják nézni a műalkotást a kijelölt időpontokban, mivel a King’s College szerint a szobor felállításához szükséges terület korlátlan megnyitása „rendkívül zavaró” lenne a diákok számára.
Az egyetem szóvivője elmondta a Cambridge-i Városi Tanácsnak: „A fizető látogatók a kijelölt időpontokban közelről is megtekinthetik majd a művet. Nehéz túlbecsülni az egyetem és a város számára ennek a jelentős emlékműnek a hasznát. Mindannyian hisszük, hogy sok ember számára nagy örömöt és érdeklődést fog okozni.”
Sokan azonban jobb szeretnék, ha olyan helyre állítanák, ahol mindig és bárki számára elérhető. Dave Baigent helyi tanácsos például azzal érvelt, hogy a szobornak az egyetemen kívüli közút mentén kellene állnia. És ha ő az unokájával arra sétál, az unokája meg tudja kérdezni, kit mintáz a szobor? Ő pedig válaszolni tudjon.
„Azt fogom mondani, hogy ez az az ember, aki feltörte a német kódot, ez az az ember, aki segített lerövidíteni a második világháborút. Ez az az ember, akit a társadalmunk kikezdett, kasztrált, megbüntetett és homályba süllyesztett a homoszexuálisokkal való akkori bánásmód miatt. Azt akarom, hogy láthassuk ezt a szobrot, és ne legyen elrejtve.”
2019-ben Alan Turingot a BBC 2 által indított online szavazáson a britek a 20. század legnagyobb emberének választották, tavaly pedig bankjegyre is felkerült.
Bank of England unveils new banknote celebrating WW2 code-breaker Turing https://t.co/r3XHtgACh0 pic.twitter.com/79EdMh7wdl
— Reuters (@Reuters) March 25, 2021
Alan Turing brit matematikus volt, akit sokan a modern számítógép-tudomány egyik atyjakén tartanak számon. Talán legjelentősebb eredménye, hogy a második világháború alatt sikeres erőfeszítéseket tett a német rejtjelkódok feltörésére, amelynek köszönhetően történészek szerint a világégés legalább két évvel gyorsabban véget ért. A háború után az egyik legkorábbi digitális számítógép létrehozásán fáradozott.
Nagy-Britanniában Turing életében a homoszexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, büntetendő cselekedet volt. 1952-ben Turing újdonsült partnere, Arnold Murray betörőket segített a matematikus házába. Turing ezért feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Turingot vád alá helyezték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött. Az ügy eredményeképpen a Government Communications Headquarters-nél (GCHQ) betöltött kódtörői állását elvesztette.
1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak.
2009. szeptember 11-én – jelentős társadalmi nyomás hatására – Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették. “Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt” – jelentette ki a brit kormányfő.
2013. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült.
