A Szegedi Törvényszék is a Lírának adott igazat egy fogyasztóvédelmi bírság miatt indított perben. A kormányhivatal által kiszabott ötmillió forintos bírságról mondta ki október 24-én a bíróság, hogy azt jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre, áll a Líra közleményében.
A kormányhivatal még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban, és megállapította, hogy ott lefóliázva forgalmaztak több könyvet, köztük a Esti mesék lázadó lányoknak című kiadványt. A kötet száz történetet tartalmaz olyan nők életéről, akik a saját korukban elsőként álltak ki jogaikért. A száz történet közül az egyik a transznemű Coy Mathis történetét beszéli el, akinek életről dokumentumfilm is készült.
A hosszadalmas eljárás során a hatóság online is megrendelt több könyvet, majd a vásárlásokat követően december 6-án a hivatal fogyasztóvédelmi eljárást indított. Mivel a hatóság álláspontja szerint a kötet „öncélúan népszerűsítette a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását”, ötmillió forint bírságot rótt ki. Emellett eltiltotta a kereskedőt a könyv forgalmazásától, mivel az üzlet iskolák és templomok bejáratától számított 200 méteres távolságon belül helyezkedik el, így felnőttek számára sem árusítható. A Líra vitatta a büntetés jogosságát, és bírósághoz fordult.
A Líra csatolta beadványához a kötet szerzőjének, Elena Favillinek írásos nyilatkozatát, aki hangsúlyozta, hogy Coy Mathis története szervesen illeszkedik a könyvben szereplő másik 99 női történethez, és semmilyen módon nem népszerűsíti, hanem csak elbeszéli egy transznemű lány esetét. „Visszautasítom és határozottan vitatom, hogy a magyar hatóság ezzel ellentétesen értelmezik a könyvünket”, valamint hogy a magyar hatóság „értelmezése kétségbe vonja művészi szabadságomat és szólásszabadságomat” – szögezte le a szerző.
Ugyanezen könyv forgalmazása kapcsán már született jogerős bíró ítélet, 2024 március 4-én a Győri Törvényszék a Lírának adott igazat arra hivatkozva, hogy „egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni”. A Szegedi Törvényszék részben erre az ítéletre hivatkozva semmisítette meg a Líra büntetésére vonatkozó határozatot. A bíróság írásos ítélete szerint a könyv „gyermek- és fiatalkorúak számára is értelmezhető módon mutat be egy a transzneműséggel kapcsolatos gyerekkori élethelyzetet és problémát. A történet illeszkedik a könyv koncepciójába, nem kizárólagos célja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatásának bemutatása, az ábrázolás tehát nem tekinthető öncélúnak.”
A kormány a vonatkozó rendelet szövegét úgy módosította, hogy 2024. május 8-ától csak azok a könyvek esnek tilalom alá, amelyeknek „meghatározó eleme” a homoszexualitás megjelenítése vagy népszerűsítése, illetve a nem megváltoztatása. A Szegedi Törvényszék szerint ezzel a jogalkotó egyértelművé tette, hogy ma már „a jogsértés megvalósulása kapcsán azt kell vizsgálni, hogy a terméknek (jelen perbeli esetben a könyv) meghatározó eleme-e a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának a népszerűsítése.” Mivel az új szabály jelentősen szűkítette a hatálya alá tartozó könyvek számát, mindez azt is jelenti, hogy az új jogszabály alapján is egyértelmű, hogy az Esti mesék lázadó lányoknak szabadon forgalmazható. Az ítélet jogerős.
A fóliatörvény alapján hozott hatósági büntetések miatt a Líra több pert is indított. Ezek közül – a szegedi jogerős ítélet után – már csak egy per nem zárult le: az ún. „vesszőperben” a Kúria múlt heti ítéletével új eljárásra kötelezte az elsőfokú Főváros Törvényszéket. Az új eljárás várhatóan jövő év elején indul, azzal kapcsolatban a Líra mérlegeli esetleges további lépések megtételét is.
